Mi a panasz?

Ugyanaz a panasz újra és újra – allergiás vagyok?



Tüsszögés, orrfolyás minden tavasszal, vagy éppen hasfájás tejivás után, bőr- vagy szemviszketés az új háziállat érkezésekor – a diagnózis: allergia. De mit is takar ez az állapot, és miért reagál így a testünk teljesen hétköznapi dolgokra, míg például a szomszédunké nem?

allergia pollen parlagfű

Designed by Pixabay.com

Mi is az az allergia, miért alakul ki?

Az allergia az immunrendszerünk túlzott válasza olyan, környezetünkben jelen lévő dolgokra, melyek egyébként nem jelentenek veszélyt a szervezetre nézve. Az allergiás reakciót kiváltó tényezőket allergéneknek nevezzük. Az általuk kialakított túlzott immunválasznak a következtében a szervezetünkben egy gyulladásos folyamat alakul ki, melynek következtében különböző tüneteket tapasztalhatunk. Ezt úgy lehet talán szemléltetni, mintha egy ártalmatlan turista ellen egy teljes hadsereget küldenénk, akik a turistán kívül minden ártatlan szemlélődőt is megtámadnak, nagyobb kárt téve az arra járókban, mint a „betolakodóban”.

Allergia kialakulhat gyermekkorban, vagy akár felnőtt korban is. Gyermekekben gyakoribbak az allergiák, azonban a fiatal korban kialakult allergia az esetek egy részében „kinőhető”, míg a felnőttkorban kezdődő allergiák általában az élet végéig megmaradnak.

Az allergiás megbetegedések száma napjainkban egyre növekszik. Ennek a jelenségnek biztosan nem tudjuk még az okát, de több elmélet is született a magyarázatára. A leginkább elfogadott elmélet szerint a higiénia terjedésével a szervezetünk egyre kevesebb kórokozóval találkozik, így az immunrendszernek kevesebb esélye van a megfelelő fejlődésre, és emiatt azonosítja az egyébként ártalmatlan környezeti hatásokat is veszélyeztetőként.

Mire lehetünk allergiásak?

A válasz egyszerű: szinte bármire.

A leggyakrabban azonban a következő allergiák alakulnak ki: pollen allergia (vagy szénanátha), por allergia, állatszőr allergia, ételallergiák (magvak, tej, tojás, stb.), rovarcsípés allergia, gyógyszerallergia, latex allergia, de a felsoroltakon kívül rengeteg oka lehet az allergiás reakcióknak, többek között a tisztítószerek, kozmetikumok egyes összetevői ellen is gyakran alakul ki túlérzékenység.

A különféle allergiákról, tüneteikről, megelőzésük és kezelésük lehetőségeiről a következő hetekben bővebben is olvashatnak majd.

Azt hiszem, allergiás vagyok: mit tegyek?

Amennyiben allergiára utaló tüneteket tapasztalunk, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, hiszen egyes allergiák gyógyszeresen, míg mások például diéta tartásával kezelhetővé válnak. Allergiára utaló tünetek lehetnek az alábbiak, a teljesség igénye nélkül:

Égő, viszkető szem, könnyezés, orrfolyás, tüsszögés mindig ugyanabban az évszakban, vagy akár évszaktól függetlenül jelentkezve pollen- vagy porallergiára utal.

Bőr- és szemviszketés, bőrkiütések megjelenhetnek por-, állatszőr-, latexallergiában, vagy akár rovarok, kozmetikumok, vagy bármilyen bőrünkkel érintkező anyaggal szembeni túlérzékenység esetén.

Hasfájás, puffadás, hányás, hasmenés, akár köhögés, légzési vagy nyelési nehézség bizonyos ételek fogyasztása után valamilyen ételallergiára utalhat.

Fontos kiemelni, hogy míg a legtöbb esetben enyhébb allergiás tünetekről beszélhetünk, egyes esetekben kialakulhat súlyos allergiás reakció, vagyis anafilaxia, melynek a tünetei lehetnek: bőrpír, bőrduzzanat, erős hasi fájdalom, hányás, a szem, arc, száj duzzanata, légzési és nyelési nehézség, sípoló, erőlködő légzés, legsúlyosabb esetben eszméletvesztés, a légutak teljes elzáródása. Ez azonnal orvosi beavatkozást igénylő állapot, ilyen esetekben késlekedés nélkül hívja a 112-t!

Amennyiben tehát felmerül Önben a gyanú, hogy valamilyen allergiában szenved, első lépésként éredemes felkeresnie háziorvosát. Amennyiben ő szükségét látja, allergológiai szakrendelésre fogja Önt utalni, ahol felderítésre kerülhet a tüneteinek hátterében álló allergén, valamint részletes információt kaphat a tünetek enyhítésére, megszűntetésére rendelkezésre álló lehetőségekről is.

Tovább
0

Mitől korpásodik a fejbőrünk?



Bőrünk folyamatosan megújul, mely hámlás formájában jelenik meg. Korpásodásról akkor beszélünk, ha a hajas fejbőr hámlása intenzívebb és súlyosabb a megszokottnál. A fejbőr hámlása olyannyira intenzív lehet, hogy akár nagyobb darabokban is lehullhat a bőr. Mit tehetünk a korpásodás ellen?

korpásodás korpás hajDesigned by Pixabay.com

A hajas fejbőr intenzív hámlását bizonyára különböző kórokozók okozzák. Ha a hámláshoz a hajas fejbőr gyulladása is társul, akkor seborrhea-ról (zsíros korpásodás) beszélünk, ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy kissé vörösebb is fejbőr. Egyik kiváltó faktora a seborrheának a stressz. 
Maga a korpásodás egy krónikus bőrbetegségnek tekinthető, mely minden harmadik embert érint. Vannak úgynevezett fellángolási időszakok, amikor a korpásodás kifejezettebb. Ezek a fellángolások kezelhetőek, de sajnos nem gyógyíthatóak, mert mindmáig nincs olyan készítmény, amely teljes mértékben megszüntetné a korpásodást.


Mivel kezelhető a korpásodás?


A gyakori hajmosás ajánlott a korpásodás kezelésére. Mindenképpen a bőr ph értékének megfelelő sampon használata javasolt. Ha intenzíven korpásodik a hajunk és már szinte minden sampont kipróbáltunk, akkor bőrgyógyász felkeresése javasolt, aki különböző készítmények felírásával próbálja majd megszüntetni, kezelni a korpásodást. Gyulladt fejbőr esetén akár lokális szteroid készítményeket is javasolhat a bőrgyógyász.

Tovább
0

Mik okozhatnak puffadást és teltségérzetet?



A puffadás a harmadik leggyakoribb hasi panasz, mellyel az emberek orvoshoz fordulnak. Általában emésztési zavarok állnak a háttérben, de egyéb tényezők, betegségek is okozhatnak puffadást.

Designed by Pixabay.com


Mik okozhatnak puffadást?

Hasfeszülés, gyomorkorgás, teltségérzet, étvágytalanság, bélgázosság, hasi fájdalom.  Ezek a puffadás leggyakoribb tünetei, melynek okai lehetnek egyrészt életmódbeli sajátosságok, másrészt betegségek, valamint az egyéb tényezők sem elhanyagolhatóak.  

Életmódbeli tényezők, melyek puffadást okozhatnak:

Túlzott mennyiségű levegőt nyelünk le (aerofágia). Evés, ivás és beszéd közben levegőt is nyelünk. Ha sok levegőt nyelünk le akkor puffadást okozhat, mely böfögéssel és bélgáz formájában tud csak kiürülni. A fokozott levegőnyelés akkor fordul elő, ha kapkodunk evés közben vagy rendszertelenül étkezünk. Sőt, a rágózás során is nagy mennyiségű levegőt nyelünk. 

Szénsavas üdítőitalok fogyasztása nagy mértékben megnöveli a puffadást és teltségérzetünket. Szív és máj probléma esetén mindinkább fokozódik a puffadás, mivel kevésbé tud kiürülni a tüdőn keresztül a szénsavas üdítőitalokkal bevitt szén-dioxid. Aki szív vagy máj problémával küzd az különösen figyeljen oda a szénsavas üdítőitalok fogyasztására. 

Emészthetetlen, puffasztó hatású ételek fogyasztása is puffadást okoz. Ilyen étel például egyes zöldségfélék, zab, kukorica, tejtermékek, egyes gyümölcsök. A puffasztó hatású ételek fogyasztása során emészthetetlen rostok, anyagok kerülnek a bélbe és ezeket a baktériumok bontják le. A lebontás során pedig gáz képződik, mely leggyakrabban a végbélnyíláson keresztül távozik a bélrendszerből, időnként jellegzetes hang kíséretében. 

Milyen betegségek okozhatnak puffadást?

Leggyakrabban felszívódási zavarok okozhatnak puffadást, úgy mint a laktózintolerancia, glutén vagy lisztérzékenység. 

Az irritábilis bélszindróma (IBS) egyik legjellemzőbb tünete is a puffadás. Az IBS-nek a kiváltó okát nem ismerik, egyes közlemények a stresszes életmódot tartják az IBS okának. Az IBS tünetei a puffadás, görcsös hasi panaszok, gyakori hasmenés és székrekedés.

Hasnyálmirigy problémák is puffadást okozhatnak. A hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek segítik a tápanyagok lebontását. Hasnyálmirigy betegségek esetén a hasnyálmirigy nem tud elegendő emésztőenzimet termelni, így az emésztés is károsodik, ezáltal bélgázok képződhetnek.

Egyéb tényezők, melyek puffadást okozhatnak: 

Antibiotikum kezelést követően is puffadás alakulhat ki, sőt egyes vérnyomáscsökkentők, hasmenés elleni készítmények és cukorbetegségre szedett antidiabetikus gyógyszerek is okozhatnak puffadást. 

Amennyiben nagyon zavarja a puffadás és rendszeresen teltségérzete van, mely zavarja Önt, mindenképpen indokolt a kivizsgálás, melyet legtöbbször gasztroenterológus végez.

Tovább
0

Nem jön össze a baba: kihez forduljunk?



A meddőség még napjainkban is gyakran tabu témának számít, ezért sokszor a meddő párok csak hosszú, akár évekig tartó gyermektelenség esetén fordulnak szakemberhez segítségért. Fontos azonban beszélnünk a témáról, mivel a rendszeres nemi életet élő párok kb. 85%-ánál jön létre terhesség az első évben, míg a párok 15%-a valamilyen segítségre szorul.

meddőség

Designed by Pixabay.com

Mikor is beszélünk meddőségről?

Meddőségről (vagyis sterilitásról) akkor beszélünk, ha egy szabályosan menstruáló nőnél rendszeres (heti 3x), védekezés nélküli nemi élet ellenére nem következik be terhesség egy év alatt.

Mi okozza a meddőséget?

A meddőség szó hallatán sokan helytelenül csak a női meddőségre következtetnek, holott létezik férfi meddőség is. A valóságban a meddő pároknál a gyermektelenség oka 40%-ban a női oldal, 40%-ban a férfi oldal, 10%-ban mindkettő, míg 10%-ban az ok ismeretlen marad.

A női meddőség leggyakoribb okai lehetnek, többek között a peteérés hibái, hormonális eltérések, a petevezetékek és a méh rendellenességei, valamint a méhnyak elváltozásai. Férfi meddőséget okozhat a spermiumok képződésének zavara, hormonális zavarok, a hímivarsejtek ürülésének zavara, és szexuális problémák, például merevedési zavar. Mindkét nem esetén előfordul, hogy a meddőség oka ismeretlen marad.

A meddőség kivizsgálása: mikor, kihez forduljunk?

Akkor keressünk fel szakorvost, ha:

  • 1 év védekezés nélküli szexuális élet után nem jött létre terhesség,
  • 35 év feletti nők esetén 6 hónap védekezés nélküli szexuális élet után nem sikerült a teherbeesés,
  • valamelyik félnél már ismert oka van a meddőségnek és gyermeket szeretnénk, akkor azonnal

Kivizsgálás során az első lépésként általában szülész-nőgyógyász szakorvost érdemes felkeresni részletes nőgyógyászati vizsgálat elvégzésére. Ennek részeként a vizsgálatot végző nőgyógyász először részletesen kikérdezi a nőt a meddőséget befolyásoló tényezők felderítése céljából. Ezután következik a fizikális vizsgálat, majd ultrahang vizsgálat során a méh, petevezetékek, és petefészkek állapotának vizsgálata. Ezen vizsgálatok során a meddőség hátterében álló szervi eltéréseket jelenlétét igyekszünk felderíteni.

Ha a meddőség hátterében a női nemi szervekben nincs eltérés, vérvétel során hormonvizsgálat válhat szükségessé. Ennek során történhet a vérben keringő ösztradiol és FSH (tüszőérérést serkentő hormon) szint meghatározása, mellyel a petefészekben lévő petesejtek számára lehet következtetni. Az ovuláció meglétének vizsgálatára végezzük a progeszteron és az LH (sárgatest képződést serkentő hormon) nevű hormonok vérszintjének mérését, mivel a terhesség létrejöttét első lépésben az ovuláció, vagyis a petesejt kilökődése a petefészekből teszi lehetővé. Meghatározásra kerülhet még a TSH szint, mely a pajzsmirigyműködésről ad információt, illetve a prolaktin, melynek magas értéke befolyásolhatja a menstruációt, ezáltal a teherbe esést.

A kilökődött petesejt a petevezetékeken áthaladva kerül a méh üregébe, ahol majd a hímivarsejttel való megtermékenyítés után létrejön a terhesség. Amennyiben felmerül a petevezetékek elzáródásának lehetősége, ún. hysterosalphingographia (HSG) válhat szükségessé. Ezen bonyolultnak hangzó vizsgálat során a méhűrbe fecskendezett speciális folyadékkal nézzük meg röntgen készülék segítségével, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek.

Akár a nőgyógyászati vizsgálatokkal egyidőben, vagy azok után a pár férfi tagjának érdemes andrológiai vizsgálat céljából andrológus szakorvost felkeresni. Ennek során a részletes kikérdezésen és a nemi szervek vizsgálatán túl a sperma vizsgálata is megtörténik. A sperma vizsgálata során nézik a mennyiségét, a hímivarsejtek számát, és mozgékonyságukat – ezeknek mind el kell érnie egy bizonyos szintet ahhoz, hogy a férfi képes legyen a megtermékenyítésre.

Egyes vizsgálatok során tapasztalt eltérések, valamint sorozatos vetélések miatt genetikai tanácsadóba történő beutalás is szükséges lehet, mivel mindkét nemnél léteznek a meddőség hátterében olyan betegségek, melyeknek genetikai eredetű oka van.

Ma már meddőség esetén sokféle eljárás létezik, amellyel a párokat hozzá tudjuk segíteni a gyermekáldáshoz. Amennyiben a meddőség leírt kritériumai fennállnak, ezen eljárások sikerességének növelése érdekében érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni, és megkezdeni a meddőség kivizsgálását, mert ezen vizsgálatok elvégzése után az esetek jelentős részében a sterilitás kezelhetővé válik.

Tovább
0

Sok kicsi sokra megy: vitaminok és ásványi anyagok



A legtöbben már egész fiatal korunkban megtanuljuk, hogy a vitamindús táplálkozás fontos az egészségünk fenntartásához, és nem telik el nap, hogy a médiában vagy a reklámokban ne hallanánk, hogy „vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz”. De vajon tudjuk-e, mik is azok a vitaminok és nyomelemek, és miért is fontosak a szervezetünk számára?

vitaminok

Designed by Pixabay.com

Vitaminok

A vitaminok az ún. mikrotápanyagok közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek szervezetünk helyes működésének fenntartásához. A különböző vitaminok bevitelére azért van szükség, mivel az emberi test vagy nem képes az előállításukra, vagy képes ugyan, de nem kellő mennyiségben az anyagcserénk megfelelő működéséhez.

Jelenleg 13 vitamint tartunk számon, melyek közül mindegyik meghatározott szerepet játszik testünk működésében. Ha a nem kellően változatos étkezés miatt valamely vitaminból hiány alakul ki, a vitamin által ellátott feladat zavart szenved, ennek következtében testünkön az adott vitaminhiány tüneteit fogjuk tapasztalni.

A vitaminokat alapvetően két csoportra oszthatjuk: a zsírban oldódó és a vízben oldódó vitaminokra.

A zsírban oldódó vitaminok felszívódásuk után a májban és a zsírsejtekben raktározódnak, ahol napokig, de akár hónapokig is tartalékot képeznek a szervezet számára. Mivel ezeket a vitaminokat testünk képes raktározni, túlzott bevitelük a hiányukhoz hasonlóan kedvezőtlen hatással lehet a szervezetünkre nézve. Ilyen vitaminok az A, D, E és K vitamin.

A vízben oldódó vitaminok raktározására a szervezet nem képes, így a bevitt vitaminok felhasználásra nem került része a felszívódás után nem sokkal később a vizelet útján távozik a testünkből. Ez az oka annak, hogy a vízben oldódó vitaminokat gyakrabban kell pótolnunk, mint a zsírban oldódóakat. Vízben oldódó vitaminok a B (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és C vitaminok.

Az elkövetkező hetekben részletesebben fogunk foglalkozni az egyes vitaminok feladataival, valamint hiányuk és túlzott bevitelük okozta tünetekkel.

Ásványi anyagok: makroelemek és nyomelemek

Az ásványi anyagok a vitaminokhoz hasonlóan testünk fontos építőelemei közé tartoznak. A szerveztünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat két csoportra oszthatjuk, makroelemekre és mikroelemekre, másnéven nyomelemekre.

A makroelemek közé olyan ásványi anyagok tartoznak, melyekből alapvetően kis mennyiségre van szükségünk, de ezen elemekből szervezetünk nagyobb mennyiséget igényel, mint nyomelemekből.  A makroelemek létfontosságúak többek között a csontnövekedéshez, izomműködéshez, valamint szívünk és agyunk helyes működéséhez. A makroelemek közé tartozik a kálcium, magnézium, nátrium, kálium, klór és a foszfor.

Nyomelemeknek azokat a szervezet számára kiemelkedően fontos ásványi anyagokat nevezzük, melyekből ugyan nagyon kis mennyiségek napi bevitelére van szükség, azonban létfontosságú folyamatok építőelemei szervezetünkben. Nyomelemek szükségesek például egyes enzimek és hormonok képződéséhez és működéséhez. A nyomelemek közé tartozik a króm, kobalt, réz, fluor, jód, vas, mangán, szelén, cink és a molibdén.

Az ásványi anyagok a vitaminokhoz hasonlóan nélkülözhetetlenek szervezetünk helyes működéséhez. Azonban néhány vitaminnal ellentétben, az ásványi anyagok előállítására testünk nem képes, így a teljes szükséges mennyiséget táplálkozással kell bevinnünk.

A szervezetünk vitamin és ásványi anyag szükségletét a változatos, vegyes táplálkozás a legtöbb esetben fedezi. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a szervezet vitamin vagy ásványi anyag szükséglete az átlagostól eltérő (például egyes betegségek, sportok, fiatal és idős életkor), ilyen esetekben célszerű az étrendkiegészítő készítmények szükségességéről orvossal konzultálni.

Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás esetén étrendkiegészítő készítmények szedése előtt szintén ajánlott orvossal konzultálni, mivel egyes vitaminok és ásványi anyagok túlzott bevitele is káros hatással lehet a szervezetre! 

Tovább
0

ONLINE ORVOSI TANÁCSADÁS

Mi a panasz?

blogavatar

Dr. Pukoli Dániel vagyok, végzettségemet tekintve orvos vagyok, jelenleg ph.d hallgatóként és neurológus szakorvos jelöltként dolgozom. 2016-tól rendszeresen részt veszek az orvosi ügyeleti ellátásban, valamint a sürgősségi betegellátásban is. A blog egészségügyi kisokosként szolgálhat minden kedves látogatónak. A blogon továbbá szó lesz a várólistákról, betegjogokról, adókedvezményről, magánegészségügyről, életmódról, betegségekről, egészségügyi médiáról és gyógyszerekről.

Weboldal

Feedek