Több, mint egy milliárd embert érinthet ez a felfedezés!

Az elmúlt évek kutatásai során megdőlt az a tény, miszerint a DNS-ünk által kódolt genetikai információ már születéskor egyértelműen meghatározza sorsunkat. Ezen kutatások során kiderült többek között, hogy a gyermekkorban minket érő érzelmi hatások, vagy akár traumák képesek befolyásolni a génjeink által kialakított jellemzőket a DNS szerkezetének megváltoztatása nélkül. Néhány nappal ezelőtt egy még ennél is meglepőbb felfedezést közöltek: a társadalomban betöltött helyünk, konkrétabban a szegénység is hatással lehet génjeinkre.

Szegénység

Fotó: Pixabay.com

A Northwestern Egyetem kutatói tanulmányuk során közel 500 résztvevő vizsgálatát végezték el. A részt vevő gyermekek fejlődését születésüktől fogva rendszeresen követték, majd 21 éves korban történt meg a genetikai vizsgálatuk. Ennek során ún. epigenetikai változásokat vizsgáltak, ami a DNS szerkezetében eltérést nem okozó, de a gének működését potenciálisan befolyásoló kémiai változásokat jelent. Ez a kémiai változás ún. DNS-metiláció során alakul ki.  

A kutatás eredményeként összesen 1.500 génben, a DNS lánc 2.500 helyén találtak epigenetikai változást – ez az összes génünk kb. 8%-a!

Kiemelendő továbbá, hogy McDade és munkatársai kutatásuk során azt találták, hogy elsősorban azokat érintik ezek az epigenetikai változások, akik eleve szegénységbe születtek és nőttek fel, azokat a gyermekeket kevésbé, akik az életük során kerültek alacsonyabb szociális viszonyok közé.

Miért kiemelkedően fontos ez a felfedezés?

Azt eddig is tudtuk, hogy az alacsony jövedelemmel élők között magasabb egyes betegségek kialakulásának kockázata, mint például a szív-érrendszeri, tumoros, vagy akár a mentális betegségek előfordulása. Ezek kialakulásának többféle oka van, többek között a nem megfelelő táplálkozás, a rossz lakhatási körülmények, korlátozott lehetőségek a megfelelő minőségű oktatásra.

Azonban míg ezek a betegségek nem öröklődnek az utódokra, a DNS-ben bekövetkező epigenetikai változások egy része átörökíthető. Tehát nem csak a szegénységben nevelkedő egyén, hanem a leendő gyermekei életére is kihatnak ezek a változások.

Egyelőre nem tudni, pontosan hogyan is nyomja rá a szegénység a bélyegét DNS-ünkre, és az sem ismert, hogy ezek az epigenetikai módosulások milyen hatással vannak a gének működésére, ezáltal az egészségi állapotra. Ami viszont elmondható, hogy az érintett gének egy része az immunrendszer, és az idegrendszer működésében, valamint a csontfejlődésben játszik szerepet.

A WHO adatai szerint világszerte kb. 1,2 milliárd ember él szegénységben, tehát hatalmas populáció életét befolyásolhatja ez a felfedezés. Mivel az epigenetikai módosulások akár generációkon átívelő változásokat okozhatnak, ezért nem csak a kutatócsoport további célja, hanem mindannyiunk közös érdeke, hogy fényt derítsünk a szegénység okozta epigenetikai változások fontosságára, valamint az általuk okozott változásokra a szervezetben.