A glutén manapság sokszor jelenik meg közellenségként a köztudatban, és a fogyni, vagy éppen csak egészségtudatosan étkezni kívánók egy része is gluténmentes diétát folytat. De vajon kell-e mindenkinek kerülnie a glutén fogyasztását? Mik azok a tünetek, melyekből arra következtethetünk, hogy gluténérzékenyek vagyunk?

glutén érzékenység

Designed by Pixabay.com

A glutén az egyes gabonafélékben megtalálható növényi eredetű fehérje, melynek fogyasztása normális esetben semmilyen káros hatással nincs a szervezetre nézve.  Az első kérdést tehát egyszerű megválaszolni: ha nem szenvedünk gluténérzékenységben, akkor nem kell kerülnünk a fogyasztását. A fogyni vágyók számára szintén hasonló az ajánlás, hiszen a gluténmentes termékek kalória- és szénhidrát tartalma a legtöbb esetben nem alacsonyabb, mint a glutént tartalmazó termékeké.

Mi is az a gluténérzékenység, mik a tünetei?

A betegség kialakulásának szempontjából három külön formáról beszélhetünk: a cöeliákiáról (glutén szenzitív enteropátia, lisztérzékenység), búzaallergiáról, illetve a gluténérzékenységről (nem-cöeliákiás glutén szenzitivitás).

A cöeliákia egy örökletes, autoimmun betegség, mely során a táplálékkal bevitt glutén hatására olyan immunfolyamatok indulnak be, melyek során képződő ellenanyagok a saját szervezetet, elsősorban a vékonybél bolyhokat támadják meg. A tápanyagok felszívódása elsősorban ezen bolyhok segítségével történik, így károsodásuk esetén a táplálékkal bevitt tápanyagok felszívódása zavart szenved.

A búzaallergia során a búzában található egyéb fehérjék elleni túlérzékenység miatt alakul ki kóros immunreakció.

A gluténérzékenység kialakulásának mechanizmusát egyelőre nem ismerjük.

A tünetek mindegyik esetben hasonlóak, de a gluténérzékenység esetén általában enyhébbek. A gluténérzékenység bármely életkorban kialakulhat.

Klasszikus tünetek:

  • a haspuffadás, hasi fájdalom, visszatérő hasmenés, étvágytalanság, fogyás, hányinger, fogzománc képződésének zavara, visszatérő afták (kis fekélyek) a szájban, bőrkiütések.

Ezen tüneteken túl a felszívódási zavarból adódó tünetek is megjelenhetnek:

fáradékonyság, vérszegénység, hajhullás, körömtöredezés, idegrendszeri problémák, menstruációs zavarok, ismételt vetélések, csontnövekedési problémák, csontsűrűség csökkenése.

Kiemelten fontos, hogy gyermekeknél a felszívódási zavar miatt a fent leírt tüneteken túl a növekedésben is visszamaradás következik be, ezért mielőbbi diagnózisra van szükség!

Hogyan történik a diagnózis?

Fontos a diagnózis minél korábbi felállítása annak érdekében, hogy a vékonybél bolyhok pusztulását megelőzzük, illetve gyermekkorban a növekedésben való visszamaradást elkerüljük.

A cöeliákia diagnózisa vérvizsgálat során állítható fel. Amennyiben ennek során igazolódik a betegség, a vékonybélből szövettani mintavételre lehet szükség az autoimmun folyamat, valamint a vékonybél boholy sorvadás igazolása céljából.

A búzaallergia kimutatása szintén vérvizsgálattal történik.

A nem-cöliákiás gluténérzékenység diagnózisa akkor állítható fel, ha az előző betegségekre irányuló vizsgálatok negatívak, azonban gluténmentes diéta tartása mellett teljesen megszűnnek a panaszok.

Amennyiben a panaszok továbbra is fennállnak, más betegség fennállása valószínűsíthető, ilyenkor további vizsgálatok szükségesek.

Hogyan kezelhető a gluténérzékenység?

A gluténérzékenység minden formájának az egyetlen rendelkezésre álló kezelése a szigorú gluténmentes diéta, melynek betartása fontos a felszívódási zavarok okozta következmények elkerülése miatt. Szerencsére ma már rengeteg gluténmentes élelmiszer kapható a boltokban, így a diagnózis felállítása után sem kell feltétlenül lemondanunk kedvenc ételeink gluténmentes változatának fogyasztásáról.

Amennyiben tehát felmerül a gluténérzékenység gyanúja, mindenképpen érdemes azonnal háziorvosához, vagy házi gyermekorvosához fordulni, aki szükség szerint a megfelelő allergológiai vagy gasztroenterológiai rendelésre tudja Önt beutalni!