A legtöbben már egész fiatal korunkban megtanuljuk, hogy a vitamindús táplálkozás fontos az egészségünk fenntartásához, és nem telik el nap, hogy a médiában vagy a reklámokban ne hallanánk, hogy „vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz”. De vajon tudjuk-e, mik is azok a vitaminok és nyomelemek, és miért is fontosak a szervezetünk számára?

vitaminok

Designed by Pixabay.com

Vitaminok

A vitaminok az ún. mikrotápanyagok közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek szervezetünk helyes működésének fenntartásához. A különböző vitaminok bevitelére azért van szükség, mivel az emberi test vagy nem képes az előállításukra, vagy képes ugyan, de nem kellő mennyiségben az anyagcserénk megfelelő működéséhez.

Jelenleg 13 vitamint tartunk számon, melyek közül mindegyik meghatározott szerepet játszik testünk működésében. Ha a nem kellően változatos étkezés miatt valamely vitaminból hiány alakul ki, a vitamin által ellátott feladat zavart szenved, ennek következtében testünkön az adott vitaminhiány tüneteit fogjuk tapasztalni.

A vitaminokat alapvetően két csoportra oszthatjuk: a zsírban oldódó és a vízben oldódó vitaminokra.

A zsírban oldódó vitaminok felszívódásuk után a májban és a zsírsejtekben raktározódnak, ahol napokig, de akár hónapokig is tartalékot képeznek a szervezet számára. Mivel ezeket a vitaminokat testünk képes raktározni, túlzott bevitelük a hiányukhoz hasonlóan kedvezőtlen hatással lehet a szervezetünkre nézve. Ilyen vitaminok az A, D, E és K vitamin.

A vízben oldódó vitaminok raktározására a szervezet nem képes, így a bevitt vitaminok felhasználásra nem került része a felszívódás után nem sokkal később a vizelet útján távozik a testünkből. Ez az oka annak, hogy a vízben oldódó vitaminokat gyakrabban kell pótolnunk, mint a zsírban oldódóakat. Vízben oldódó vitaminok a B (B1, B2, B3, B5, B6, B7, B9, B12) és C vitaminok.

Az elkövetkező hetekben részletesebben fogunk foglalkozni az egyes vitaminok feladataival, valamint hiányuk és túlzott bevitelük okozta tünetekkel.

Ásványi anyagok: makroelemek és nyomelemek

Az ásványi anyagok a vitaminokhoz hasonlóan testünk fontos építőelemei közé tartoznak. A szerveztünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat két csoportra oszthatjuk, makroelemekre és mikroelemekre, másnéven nyomelemekre.

A makroelemek közé olyan ásványi anyagok tartoznak, melyekből alapvetően kis mennyiségre van szükségünk, de ezen elemekből szervezetünk nagyobb mennyiséget igényel, mint nyomelemekből.  A makroelemek létfontosságúak többek között a csontnövekedéshez, izomműködéshez, valamint szívünk és agyunk helyes működéséhez. A makroelemek közé tartozik a kálcium, magnézium, nátrium, kálium, klór és a foszfor.

Nyomelemeknek azokat a szervezet számára kiemelkedően fontos ásványi anyagokat nevezzük, melyekből ugyan nagyon kis mennyiségek napi bevitelére van szükség, azonban létfontosságú folyamatok építőelemei szervezetünkben. Nyomelemek szükségesek például egyes enzimek és hormonok képződéséhez és működéséhez. A nyomelemek közé tartozik a króm, kobalt, réz, fluor, jód, vas, mangán, szelén, cink és a molibdén.

Az ásványi anyagok a vitaminokhoz hasonlóan nélkülözhetetlenek szervezetünk helyes működéséhez. Azonban néhány vitaminnal ellentétben, az ásványi anyagok előállítására testünk nem képes, így a teljes szükséges mennyiséget táplálkozással kell bevinnünk.

A szervezetünk vitamin és ásványi anyag szükségletét a változatos, vegyes táplálkozás a legtöbb esetben fedezi. Előfordulnak azonban olyan esetek, amikor a szervezet vitamin vagy ásványi anyag szükséglete az átlagostól eltérő (például egyes betegségek, sportok, fiatal és idős életkor), ilyen esetekben célszerű az étrendkiegészítő készítmények szükségességéről orvossal konzultálni.

Vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag táplálkozás esetén étrendkiegészítő készítmények szedése előtt szintén ajánlott orvossal konzultálni, mivel egyes vitaminok és ásványi anyagok túlzott bevitele is káros hatással lehet a szervezetre!