Az ínyencek bűnhődése?
Régen a vöröshús, vadhús, belsőségek és az alkohol túlzott fogyasztása jellemezte leginkább a királyok étrendjét. Ezektől a purinban gazdag ételektől azonban nem érezték magukat annyira királyul, hiszen kialakult náluk a róluk elnevezett, ízületi gyulladással járó betegség, a köszvény.
Manapság, a jóléti társadalmunkban nem szükséges királynak vagy gazdagnak lenni ahhoz, hogy köszvényben szenvedjünk, hiszen a mindnennapi étrendünk részét képezi a húsfélék fogyasztása. A köszvény az ízületi gyulladás egy olyan formája, amit rohamokban jelentkező fájdalom, duzzanat, kipirosodás, ízületi nyomásérzékenység jellemez, melyet a szervezet magas húgysavszintje (a purin egyik bomlásterméke) okoz. A vér húgysav-szintje megemelkedhet többek között, ha a táplálkozással túl sok jut be a szervezetbe (például túlzott mértékű vöröshús és alkoholfogyasztás) vagy, ha az nem távozik kellő mértékben a vesén keresztül a szervezetből. Cukorbetegség és vesebetegség esetén a vese húgysav kiválasztása csökken, ezért a köszvény ezekben a betegségekben gyakrabban fordul elő, továbbá egyes gyógyszerek, úgymint a tiazid típusú diuretikumok (vízhajtók) vagy a kis dózisban szedett aszpirin is növelheti a vér húgysav-szintjét.
A köszvényes roham jellegzetes tünetei közé tartozik a főleg éjszaka jelentkező, intenzív ízületi fájdalom, melynek típusos helye főleg az öregujj, de a fájdalom bármely más felső-és alsóvégtagi ízületekben kialakulhat. Jellemzője még a rohamnak a fájdalmas ízületek fölött jelentkező duzzanat és pirosság is.
Amennyiben ezen tüneteket tapasztalja magán, érdemes háziorvosát, kezelőorvosát felkeresni és egy egyszerű fizikális és laborvizsgálattal könnyen felállítható a diagnózis. A köszvény esetén purinszegény diéta tartása javasolt, továbbá roham esetén nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszerek szedését írhatja elő kezelőorvosa.
Fotó: pixabay.com