Csökkenhet a várakozási idő a sürgősségi osztályokon!

Gyorsabb lehet a betegellátás az akut alapellátási egység bevezetésével

Az előző részben részletesen bemutattuk a triázs rendszert, melynek bevezetésével a sürgősségi osztályokon 10 percen belül dönteni kell a betegek állapotának súlyosságáról. A triázs rendszer megteremtésével nem csak a betegek súlyossági állapotát tudjuk felmérni, hanem meghatározhatjuk azt is, hogy a betegeknek mennyit kell várakozni, míg ellátásra kerülnek. A decemberben megjelent rendelet nemcsak a triázs rendszer alkalmazását tette kötelezővé, hanem az újév első napjától a nagyobb sürgősségi osztályokon kötelező lesz az akut alapellátási egység (AEE) bevezetése is. Az akut alapellátási egység megteremtésével gyorsulni fog a sürgősségi betegellátás és csökkenhet a várakozási idő is. Miként lehetséges ez?

sürgősségi sbo akut alapellátási egység

Fotó: designed by Pixabay.com

A mindennapi betegellátás során sokszor azt tapasztaljuk, hogy az SBO-ra érkező betegek nagy része nem igényel akut, sürgős ellátást (becslések szerint ez akár elérheti a 60%-ot is). A mindennapi gyakorlat is ezt igazolja, hiszen sokan egy rándulás vagy egy egyszerű megfázás, esetleg hasmenés miatt már mentőt hívnak vagy a sürgősségire rohannak. Ezek az akut ellátást nem igénylő betegek gyakorlatilag késleltetik a többi beteg akár azonnali ellátását. Rendkívül megterhelő tud lenni, ha egy műszakban 30 betegből 18 beteg orrfolyás és köhögés miatt jön a sürgősségire. Ez a 18 beteg a triázsolás után halasztható sürgősségi besorolást kap és várhatnak akár több, mint 2 órát is. A maradék 12 beteg pedig sürgős besorolást kap és amire ellátjuk őket legalább 6 óra eltelik, majd ezután következhet az a 18 bosszankodó beteg, aki hamarabb is sorra kerülhetett volna, ha nem a sürgősségin vár. Mi erre a megoldás?

Akut alapellátási egység (AEE)

A rendelet szerint az újév első napjától az SBO-ra érkező betegek a triázs után amennyiben halasztható és kevésbé sürgős besorolást kapnak, ne a sürgősségin várjanak, hanem menjenek át az akut alapellátási egységhez (AEE), ahol orvos, mentőtiszt vagy kiterjesztett hatáskörű ápoló látja majd el őket. A gyakorlatban egyes vidéki SBO-kon már több éve működik a rendszer. El kell mondjuk, hogy nagyon jó hatásfokkal! Ezeken a vidéki SBO-kon az akut alapellátási egységeket a háziorvosi ügyelet biztosítja. Itt rendszerint orvos ügyel és vizsgálja a betegeket, valamint tanácsokkal is ellátja el őket. A mentőtiszt is hasonló módon elláthatja ezeket a betegeket, ha kell fájdalomcsillapítót, görcsoldót ad nekik. Itt a betegnek szükség esetén megszervezik a további vizsgálatokat, megkapja a szükséges terápiát, majd ha az állapota javult, akkor hazaengedik. Amennyiben az állapota rosszabbodott, akkor újra értékelik a tünetei súlyosságát és ha szükséges akkor ténylegesen az SBO-ra kerül. A tapasztalatok azt igazolják, hogy ez az ellátási forma igen hatékonyan működik és mindenki elégedett, hiszen:

  • a sürgősségin dolgozó orvos a valóban sürgős eseteket tudja ellátni,
  • a sürgős ellátást igénylő beteg gyorsan sorra került és el is lett látva.
  • a kevésbé sürgős és halasztható beteg is gyorsan el lett látva, nem kellett órákat várakoznia.

Véleményünk szerint az akut alapellátási egységben orvosok és mentőtisztek fogják ellátni a betegeket és ha megvan az akarat, akkor hatékonyan tud működni az SBO-val!

Az éremnek két oldala van. Az akut alapellátási egység eddig tapasztalt és várható negatívumai:

  1. Volt már nem egyszer arra példa, hogy a beteget a triázs után átküldték az orvosi ügyeletre, majd ott megvizsgálva visszaküldték, mert az orvos úgy ítélte meg, hogy sürgősségi ellátást igényel a beteg állapota. A beteg ezt úgy élhette meg, hogy ide-oda küldözgetik és egyről a kettőre nem halad az ellátása. A beteg meg is jegyezte, hogy szereti a ping-pong-ot, de most nincsen játszós kedvében! Ebben a szituációban több tényező is szerepet játszhatott:
  • Az első: a triázs nem megfelelő betegvizsgálata.
  • Fontos az AEE-ben lévő orvos vérmérséklete is.
  • Továbbá a beteg állapota valóban rosszabbodhatott míg átért az orvosi ügyeletre.  
  1. A beteg mindenképpen orvosi vizsgálatot szeretne, ezért nem hajlandó átmenni az AEE-be, mert ott mentőtiszt ügyel és ő nem orvos. Valóban nem orvos, de nagyon jó szakember! Nem minden esetben van szükség orvosi vizsgálatra, sokszor egy fájdalomcsillapító adása vagy a seb bekötözése megoldja a problémát. Kell még egy kis idő, míg az emberek ezt megszokják.
  2. Nem titok, vannak olyan betegek, akik annak reményében keresik fel a sürgősségit, hogy a több hónapos várólista miatt, a hasi ultrahangot majd hamarabb elvégzik. Az ilyen betegeknek csalódást okozhat az AEE.

Zárójel nyílik: egy kis kitérő

Számos noname weboldalon, fórumon és facebook bejegyzésben olvashatóak különböző szakértői cikknek nevezett írások, vélemények, kritikák a megújuló sürgősségi betegellátással kapcsolatban. Ami nyilvánvaló, hogy ezeket az irományokat nem minden esetben szakemberek írhatták. Az internet népének dezinformálása nem a napokban kezdődött és persze a keresőóriások a különböző sürgősségi ellátással kapcsolatos kulcsszavakra keresve naná, hogy ezeket a “népművelő”-nek nevezett weboldalakat jelenítik meg. Ez nem egyedi eset, hiszen korábban már volt rá példa, hogy az internetes keresőkben a különböző egészségügyi témájú kulcsszavakra keresve nem a hiteles egészségügyi weboldalak jelentek meg, hanem valami noname, mindinkább fakenews-nak tekinthető találatokat olvashatunk, ami akár egészségkárosodáshoz is vezethet. Az internet népe ezt olvassa, rosszabb esetben el is hiszi, és az olvasottak alapján a facebook bejegyzésekben szakértőként megnyilvánulva ossza az észt!

Miért és ki alakítja át a sürgősségi ellátást?

Egyszóval mondva az ÉLET! De ha azt akarjuk, hogy rendszerszinten is működjön, akkor kellenek szakértők, valamint le kell fektetni a szabályokat, másképp káosz lenne, amiből már volt elég ezidáig! Nem egy ördögtől való ötlet volt, hogy átkellene alakítani a sürgősségi ellátást. Nem csak úgy kipattant valakinek a fejéből, hogy “Nah, akkor reformáljuk meg a sürgősségit!”

Tény, hogy sokan dolgoztak azon, hogy úgymond jobbá tegyék a sürgősségi ellátást. Olyan munkacsoport dolgozott ezen, aki nap, mint nap szembesül az SBO-n mutatkozó problémákkal, ezáltal hiteles megoldási javaslatokkal állhattak elő. Aki dolgozik a sürgősségin rendszeresen szembesül azokkal a problémákkal, melyre most legalább törekvés látszik, hogy megoldják! Kell ennél több, hogy olyan emberek próbálják megoldani a konfliktus helyzeteket generáló rendszerhibákat, akik nap, mint nap szembesülnek ezzel és ráadásként még értenek is hozzá?! Szerintünk nem, ez bőven elég! Ettől válik igazán hitelessé és életszerűvé egy reform! Zárójel bezár.

Összességében elmondható az, hogy végre eljutottunk oda, hogy egy szakértői munkacsoport javaslata alapján egységesítésre kerül a sürgősségi betegellátás. Mindenképpen pozitívum, hogy az akut alapellátási egység bevezetésével a nem súlyos tünetekkel érkező betegek is belátható időn belül ellátásra kerülnek és a valóban sürgős esetek pedig azonnal orvoshoz juthatnak. Minden bizonnyal kell még egy kis idő, amíg a rendszer mindenhol jól működhet. Bizonyára lesznek hibák is, mert tökéletes megoldás nincs, de legalább valami már elindult és van törekvés a sürgősségi jobbá tételére, hiszen a cél a betegellátás biztonságának javulása és a sürgősségi osztályokra nehezedő terhek enyhítése.

0 Tovább

Újjá szerveződik a háziorvosi ellátás

Jó hír a betegeknek és orvosoknak! Csökkenhet a háziorvoshiány és a várólista is.

Egy régóta dédelgetett álom válik valóra azzal, hogy a háziorvosi rendszert úgy alakítják át, hogy a több szakvizsgával is rendelkező háziorvosok ne csak az alapellátásban, hanem a szakellátásban is gyógyítsanak. Mind az orvosok, mind a betegek jól járhatnak ezzel az intézkedéssel, sőt akár a háziorvoshiány is mérséklődhet. 

háziorvos alapellátás orvos szakellátás szakrendelő szakvizsga

Fotó: designed by Pixabay.com

Hazánkban ismeretes, hogy a háziorvosokból hiány mutatkozik. Sok a tartósan betöltetlen körzet, ezért több településen is a betegek arra kényszerülhetnek, hogy utazzanak akár több tíz kilométert is, azért, hogy háziorvosuk megvizsgálja őket. Az elmúlt években a kormány többször is törekedett arra, hogy megoldja a háziorvoshiányt. Háziorvosi pályázatok tömkelege jelent meg, és akár 20 millió Ft-ot is kaphattak azok az orvosok, akik vállalták, hogy négy évig tartósan betöltetlen körzetekben praktizálnak. Aztán mégsem jött a csoda, továbbra is maradtak olyan települések, ahol üresen maradtak a háziorvosi rendelők. Adódik a kérdés, hogy miért nem sikerült betöltetni az üres háziorvosi körzeteket ilyen vonzó pályázatokkal sem? Ennek több oka is lehet, de a legfőbb problémának az alacsony anyagi és szakmai presztízst említeném. Jelenleg a háziorvos csak az alapellátási feladatokat láthatja el, függetlenül attól, hogy több szakvizsgája is van és ez szakmai szempontból nem éppen csábító! Akkor mi lehet a megoldás?

Vonzóvá kell tenni a háziorvoslást azzal, hogy az orvosok a második, esetleg harmadik szakvizsgájukat is használhassák, ezáltal megteremtve nekik a szakmai és anyagi presztízst is!

2016-ban készült egy felmérés a Svájci-Magyar Alapellátás-fejlesztési Modellprogram keretében, mely során 6300 háziorvost kérdeztek meg, hogy hány szakvizsgával rendelkeznek. A megkérdezett háziorvosok több mint fele (52%-a!) rendelkezett kettő vagy több szakvizsgával is. Ebből jól látszik, hogy legalább 3200 olyan háziorvos van az országban, aki rendelkezik kardiológus, neurológus és egyéb szakvizsgával is. Ők azok, akik értenek ugyan a szakmájukhoz, de már nem dolgoznak kórházi osztályon vagy szakrendelőben és mégsem használhatják ezeket a szakvizsgákat!

Továbbá rengeteg olyan orvos van, akik csak szakrendelőben dolgoznak (úgy mint belgyógyász, sebész, neurológus, nőgyógyász stb.), és szívesen átképeznék magukat háziorvosnak is, de mivel a saját szakterületüket (például sebészet) háziorvosként nem végezhetnék, így érthető okokból sokan nem választják a családorvoslást! Sok orvos évtizedek után a saját szakterületét nem szívesen hagyja ott, csak azért, hogy családorvos lehessen.

Ennek okán már többször felvetődött a kérdés, hogy a csak szakellátásban dolgozó orvosok miért ne lehetnének háziorvosok is, úgy, hogy mellette a szakvizsgájuknak megfelelő feladatokat is ellátják, ezáltal a szakmai presztízsük is megmaradna?!

Vagy fordítva!

Azok a háziorvosok, akik több szakvizsgával is rendelkeznek, miért ne vegyenek részt a szakellátásban is?! Ha van egy sebész végzettségű háziorvos, akkor miért kell beküldenie a benőtt körömmel érkező beteget a több tíz kilométerrel arrébb lévő sebészeti szakrendelőbe?! Miért ne láthatná el a sebész végzettségű háziorvos is a szakrendelői feladatokat?

Ezekre a problémákra nyújthat megoldást a már régóta várt háziorvosi rendszert érintő átalakítás, mely szerint azok a háziorvosok, akik több szakvizsgával is rendelkeznek ne csak az alapellátási feladatokat láthassák majd el, hanem a második és harmadik szakvizsgájuknak megfelelő tevékenységeket is végezhessék!

Mit jelent ez a betegeknek?!

  1. A háziorvosi rendszer átalakításával egyre több orvos választja majd a háziorvoslást is, ezáltal mérséklődhet a betöltetlen praxisok száma. Magyarul lesz orvos a településen.
  2. Csökkeni fog a várólista és az előjegyzési idő. Például, ha egy benőtt körömmel érkezik a beteg egy sebész végzettségű háziorvoshoz, akkor nem kell majd hetek múlvára időpontot kérni a sebészeti szakrendelőbe, hanem a háziorvos is megoldhatja a problémát.
  3. Egy adott betegség ellátása miatt nem kell majd órákat utazni, hanem akár helyben is megoldható lesz.

Mit jelent ez az orvosoknak?

  1. A több szakvizsgával is rendelkező orvosok a háziorvoslás mellett a szakvizsgájuknak megfelelő tevékenységeket is végezhetik, ezáltal a “két munkahelyért” kétszer annyi fizetés is kell hogy járjon. Ezáltal az alacsony anyagi és szakmai presztízs, mint a háziorvossá válás legfőbb visszatartó erői is háttérbe fognak szorulni!
  2. Elképzelhető lesz az, hogy 08:00-tól 12:00-ig háziorvosok vagyunk, majd 12:01-kor megfordítjuk a névtáblánkat és sebészek leszünk, ezáltal átjárási lehetőségünk lesz a háziorvoslás és szakorvoslás között.
  3. A nagyobb szakrendelők terhelése, betegforgalma csökkenhet, ezáltal a magasabb ellátást igénylő betegek előjegyzési ideje is csökkeni fog.

Összegezve:

A tervezett háziorvosi rendszer átalakításával reményeink szerint vonzóbbá válik a háziorvosi hivatás és csökkeni fognak a betöltetlen háziorvosi körzetek száma, hiszen egy új eszközt adnak a háziorvosok kezébe, mellyel mind a beteg, mind az orvos jól jár. Lehetőség adódik a több szakvizsgával is rendelkező orvosoknak, hogy a szakvizsgájuknak megfelelő tevékenységüket is végezhessék, ezáltal az várható, hogy a betegek előjegyzési ideje és a várólista is csökkeni fog. Az a háziorvos, aki vállalja az alapellátás mellett a szakellátást is, az remélhetőleg több bért is kap majd. Ha mindezt megvalósítja a kormány, akkor egy régóta meglévő problémát fog megoldani!

0 Tovább

Így alakul át a sürgősségi betegellátás

 Miért jó ez a betegeknek? Mit jelent ez nekünk orvosoknak?

Az örvendetes hírt a napokban jelentette be az emberi erőforrások minisztere, miszerint átalakul a sürgősségi betegellátás annak érdekében, hogy csökkenjen a sürgősségi osztályokon a várakozási idő és gyorsuljon a betegellátás. Mi orvosok kifejezetten örülhetünk a hírnek, de a betegek sem fogják megbánni, hogy pár percen belül ellátáshoz juthatnak. Nézzük meg, milyen eszközökkel lehetséges ez?

orvosi ügyelet orvos sürgősségi betegellátás sürgősségi sbo akut alapellátási egység

Fotó: designed by Pixabay.com

Már több, mint két éve aktívan részt veszek a sürgősségi betegellátásban. Nagyon jól tudom, hogy mik a gyenge pontjai. Jelen pillanatban az úgynevezett triázs rendszert (a beteg súlyossági állapotát értékelő rendszer) a legtöbb kórház még nem építette be a gyakorlatba. Azokban a kórházakban, ahol még nincs triázs rendszer ott az történik, hogy amikor beérkezik egy beteg, akkor az adminisztrátor fölveszi az adatokat (akár sorszámot is ad) és a beteg vár, sokszor órákat is. Mi orvosok folyamatosan látjuk el a betegeket, majd legtöbbször érkezési sorrend alapján kerül a beteg ellátásra. Persze vannak kivételek, ha a mentő hozza be a beteget, nyilvánvalóan azonnal ellátásra kerül vagy az olyan beteg, aki levágta a fél ujját és ömlik belőle a vér.

Az új koncepció szerint minden Sürgősségi Osztályon (továbbiakban SBO) alkalmazni kell a triázs rendszert. Mit is jelent ez?

A mindennapi betegellátás során sokszor azt tapasztaljuk, hogy az SBO-ra érkező betegek nagy része nem igényel akut, sürgős ellátást (becslések szerint ez akár elérheti a 60%-ot is). Ennek több oka is lehet. Sokan csak azért keresik fel az SBO-t, mert az interneten rákeresve azt tanácsolták, hogy azonnali orvosi ellátásra van szüksége vagy sok beteg mondja azt, hogy “nem mertem neki menni a hétvégének”, esetleg az éjszakának stb. Lehetne boncolgatni az okokat, de ez egy másik történet lesz majd. A mindennapi gyakorlat is ezt igazolja, hiszen sokan egy rándulás vagy egy egyszerű megfázás, esetleg hasmenés miatt már mentőt hívnak vagy a sürgősségire rohannak. De lehetne cifrább példákat is említeni, egyenlőre ettől most megkímélem a kedves olvasót. Ezek az akut ellátást nem igénylő betegek gyakorlatilag késleltetik a többi beteg akár azonnali ellátását. A triázs rendszer ezt hivatott kiküszöbölni, méghozzá úgy, hogy a beérkező betegeket az állapotuk súlyossága szerint osztályozzák! Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók! A legtöbb kórházban már korábban is működött ez a beteg osztályozó rendszer a következő módon:

Beérkezik a beteg, majd az első ajtónál meg is érkezik a triázshoz. A triázs pultnál három féle szakember fogadhatja a beteget. Lehet triázs nővér (speciálisan a sürgősségi területre szakképzett nővér), mentőtiszt, esetleg orvos. A beteget kikérdezi a szakember, megméri a vitális paramétereit és besorolja, hogy melyik sürgősségi kategóriába tartozik. Majd mindenki vár a sorára, halasztható besorolás esetén akár órákat is mire orvos látja a beteget.  Aztán az orvos-beteg találkozásnál pedig kiderül - a halasztható betegnél-, hogy mégsem olyan nagy a baj, mehet is haza. Az ellátott beteg ilyenkor mit gondolhat? Talán ezt:

“Ezért kellett itt várnom hét órát, hogy 5 perc alatt megvizsgáljanak és még labort sem csináltak!”

Nos, az új koncepció szerint pont erre jön a megoldás, hogy ne kelljen órákat várni egy olyan panasz miatt, amit 10 perc alatt is el lehetett volna látni! Nézzük meg, hogy a gyakorlatban ez hogy is néz ki.

Bejön a beteg az SBO-ra, mert hasmenése van. A triázsban megvizsgálják (az esetek nagy részében tényleg pár perc szokott lenni), majd megkapja, hogy halasztható az ellátása. Ezután egy akut alapellátási egységhez irányítja a beteget (véleményem szerint ez az orvosi ügyeletet jelenti majd). Itt a betegnek szükség esetén megszervezik a további vizsgálatokat, megkapja a szükséges terápiát (fájdalomcsillapítót, infúziót, hányás csillapítót stb.), majd ha az állapota javult, akkor hazaengedik. Amennyiben az állapota rosszabbodott, akkor újra értékelik a tünetei súlyosságát és ha szükséges akkor ténylegesen az SBO-ra kerül.

Ki profitál ebből?

Mindenki!

  • A halasztható beteg, mert gyorsan sorra került, gyorsan ellátták, mehet is haza.
  • A sürgős ellátást igénylő beteg, mivel ő is gyorsan sorra került és el is lett látva.
  • A sürgősségin dolgozó orvos, aki így nincs leterhelve és a valóban sürgős eseteket oldhatja meg.

Mint láthatjuk előfordulhat, hogy a beteg nem is találkozik orvossal! De miért is találkozna?! Vegyük példának Angliát. Ott a háziorvos olyan, mint Columbo felesége! Nehéz hozzá bekerülni, sokszor csak időponttal lehetséges! Ha a betegnek panasza van, akkor bemegy ugyan a háziorvoshoz, de csak az asszisztensét fogja látni. Az asszisztens megkérdezi, hogy mi a baj és ha úgy ítéli meg, hogy halasztható a probléma, akkor időpontot ad a háziorvoshoz és terápiás tanácsokkal ellátja a beteget. Nyugaton van már példa a most bevezetésre kerülő betegellátásra. Ha ott működik (ráadásul színvonalasan), akkor itt miért ne működne?

Hazánkban is találunk példákat, több vidéki SBO-n már rég alkalmazzák ezt az új betegellátási formát. Ezekben a kórházakban az egyik folyosón az SBO található, a másik folyosón a háziorvosi ügyelet. Az SBO-ra érkező beteget, ha úgy ítélik meg a triázspultnál, akkor gond nélkül átirányítják a háziorvosi ügyeletre. Az ügyeleten a beteget mi orvosok megvizsgáljuk és ellátjuk, aztán terápiás tanácssal haza küldjük. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy magasabb szintű ellátást igényel a beteg állapota, akkor visszairányítjuk az SBO-ra. És lám minden olajozottan működik! Ez már egy bevett és bevált gyakorlat! Mindenki csak profitál belőle!

Konklúzió:

A jelenlegi sürgősségi betegellátás gyengepontjai:

  1. Néhány kórházban még nem működik a triázs rendszer, ezért előfordulhat, hogy késlekedik a betegellátás.
  2. A halasztható kategóriába tartozó betegek ellátása nem minden esetben orvosi kompetencia.

Miért csökkenhet a betegek várakozási és ellátási ideje a sürgősségi betegellátás átalakításával, egységesítésével?

  1. A magyar kórházakban kötelező lesz a triázs rendszer alkalmazása, amely azt eredményezi, hogy a beérkező betegek állapotának súlyosságát objektív módon lehet felmérni és értékelni.
  2. Az akut alapellátási egység megteremtésével lehetőség adódik, hogy az ellátást igénylő beteg méltányos időn belül a megfelelő ellátást megkapja és ne kelljen órákat várakozni.
0 Tovább

ONLINE ORVOSI TANÁCSADÁS

Mi a panasz?

blogavatar

Orvosi blog, mely Önnek szól! A szakmailag hiteles tartalmakat mindenki számára közérthető formában jelenítjük meg. Naponta frissülő tartalmainkkal az Ön egészségét, egészségértését szolgájuk! Blogunkat használja egészséggel! :)

Weboldal

Címkefelhő

napi egészségtipp (5)sbo (3)sürgősségi (3) (2)védőoltás (2)allergia (2)orvos (2)akut alapellátási egység (2)mozgás (2)Szárazszem (1)folyadékbevitel (1)folyadék (1)víz (1)Calcium (1)Kálcium (1)Miért horkolunk? (1)depresszió (1)magnézium (1)Szemviszketés (1)Antibiotikum (1)Csuklás (1)Laborvizsgálat (1)Magas vérnyomás (1)Szúr az oldalunk futás közben (1)glutén érzékenység (1)ételek és gyógyszerek kölcsönhatása (1)Szegénység (1)Tejallergia (1)laktózérzékenység (1)Cukorfogyasztás (1)magas vérnyomás (1)árpa a szemen (1)Húsvéti reggeli (1)Fronthíradó (1)Egészségügyi hírek (1)Kávé fogyasztás (1)Édesítőszerek vs. cukor (1)Szívinfarktus (1)Koleszterin (1)Karikás szem (1)Alvás (1)Napszúrás (1)Hőguta (1)Lyme-kór (1)Kánikula (1)Szúnyogcsípés (1)Gyermekkori elhízás (1)Stressz (1)Stroke (1)Bakteriofág (1)Daenerys (1)zuhanyzás hányszor? (1)Orvosmeteorológia (1)antibiotikum (1)vírus (1)Mirelit kaják (1)Elhízás (1)Energetizáló tippek (1)Nátrium-glutamát (1)Emlékezet (1)méhcsípés (1)orvosvalaszol (1)influenza (1)HPV (1)szja adókedvezmény (1)beteg adókedvezmény (1)magánellátás (1)méhnyakrák (1)köhögés (1)kanyaró (1)mellfájdalom (1)kimerültség (1)fáradtság (1)köhögéscsillapítás (1)vállalkozó orvosok (1)orvoslicit (1)szakellátás (1)szakrendelő (1)alapellátás (1)háziorvos (1)sürgősségi betegellátás (1)szakvizsga (1)orvosi tippek karácsonyra (1)orvoshiány (1)triázs (1)hogyan kerüljük el az orvost (1)házi patika (1)rák ellenszere (1)hosszú élet titka (1)meddőség (1)Puffadás (1)vitaminok (1)fájdalmas vizelés (1)vizelet csíp (1)hasi görcs (1)teltségérzet (1)pollen (1)korpás haj (1)korpásodás (1)orvosi ügyelet (1)terhes vitamin (1)magzatvédő vitamin (1)szűrővizsgálat (1)szűrővizsgálat férfiaknál (1)mellrák (1)fél egészség (1)lustaság (1)prosztatarák (1)vesekő (1)Magnézium (1)az orvos válaszol (1)hajhullás (1)pihentető alvás (1)parlagfű (1)

Feedek