Gyorsabban terjed és több kárt is okoz.
A december óta tartó koronavírus járványban mára már több, mint 60,000 embert fertőződött meg, és több, mint 1,350 halálos áldozatot követelt. Míg a kínai hatóságok a WHO-val együttműködve igyekeznek folyamatosan informálni a világ népességét a járványügyi helyzetről, az interneten rengeteg álhír, téves információ és összeesküvés-elmélet terjed – és ez a vírushoz hasonlóan igen veszélyes lehet.
Fotó: pixabay.com
Az elmúlt napokban a WHO elnevezte a jelenleg járványos megbetegedéseket okozó koronavírust: a COVID-19 nevet kapta. A névadáskor fontos szempont volt, hogy könnyen megjegyezhető, de népcsoporttól és földrajzi helyzettől független elnevezést találjanak, hogy az véletlenül se legyen stigmatizáló vagy félreértelmezhető.
De mi is a gond az álhírekkel?
A téves hírek gyakran rohamosabban terjednek, mint maga a vírus, és szükségtelen félelmet és pánikot keltenek az emberekben, melynek következtében egyesek akár egészen végletes megoldásokat kereshetnek a betegség megelőzésére.
A járványról terjedő valótlan hírek egész embercsoportok stigmatizációját és kiközösítését eredményezhetik – mely a koronavírus esetén már el is kezdődött. A kínai származású ausztrál állampolgárok például a járvány kitörése óta mind online, mind pedig az utcákon egyre fokozódó kínai-ellenes nyelvezetről, és sokszor erőszakos cselekedetekről számolnak be.
A helytelen forrásokból történő tájékozódás továbbá arra sarkallhat embereket, hogy ne kövessék a hivatalos forrásból származó egészségügyi tanácsokat. Az álhírek és összeesküvés-elméletek terjedése sokszor aláássa az emberek bizalmát a hivatalos szervekben, így egyesek félelemből nem fordulnak segítségért a hatóságokhoz vagy az egészségügyi intézményekhez, sőt, végletes esetekben nem vesznek tudomást a járvány létezéséről, így nem tesznek a betegség terjedésének megakadályozásáért sem.
Az online rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű információáradat következtében pedig az emberek egy idő után megunják, hogy folyamatosan ugyanarról a témáról hallanak, így a veszélyérzetük is csökkenhet a valós helyzet ellenére.
Online információgyűjtés: barát, vagy ellenség?
Bár a téves hírek fénysebességgel terjednek a világhálón, ha okosan használjuk fel őket, az online felületek hatalmas segítséget is jelenthetnek a járványokkal kapcsolatos információk széles tömegekhez való eljuttatásában (információs járvány).
A kulcs az átláthatóság. Mint ahogy Kína a 2002-2003-ban zajló SARS járvány példáján megtanulta, a valóság elrejtése a hivatalos szervekben való bizalom elvesztésén keresztül inkább súlyosbítja a helyzetet, mint sem segítene rajta. A SARS-járvány esetéből tanulva a jelenlegi COVID-19 járvány során a WHO együttműködésével igyekeznek az aktuális helyzetről minél pontosabb információt nyújtani a világ népességének.
Míg a hivatalos szervek részéről a megfelelő mennyiségű és minőségű információ biztosítása az, ami megalapozza a korrekt tájékoztatást a betegséggel kapcsolatban, fontos az is, hogy az interneten terjengő álhírekre időben, korrekt választ adjanak, így valamelyest visszaszorítható a téves információk terjedése.
Mindemellett a mi felelősségünk is, hogy a megfelelő helyeken tájékozódjunk, és igyekezzünk elkülöníteni az álhíreket a valóságtól. A közösségi oldalakon, valamint szájhagyománnyal terjedő pletykák és álhírek helyett a hivatalos és hiteles forrásból származó információkat keressük, és az innen származó egészségügyi tanácsokat kövessük annak érdekében, hogy minél eredményesebben küzdhessünk a járványok terjedése, és a szükségtelen félelemkeltés ellen.
Forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-02-coronavirus-infodemic-noise.html