Mik a tünetek és hogyan lehet kivizsgálni?

Sok esetben tévesen egy betegségnek tekintik a laktóz intoleranciát és a tejfehérje-allergiát, azonban fontos tudni, hogy bár mindkét esetben a tej egyik összetevője okozza a tüneteket, azonban mind az allergén, mind a tünetek eltérnek egymástól a két betegség esetén.

Fotó: Pixabay.com

Mi áll a betegségek háttérben?

A laktóz intolerancia azért alakul ki, mert a szervezet nem képes megfelelően lebontani a tejben található laktózt, vagyis a tejcukrot. Normális esetben ezt a folyamatot a vékonybélben található laktáz enzim végzi, azonban ha valakinek túl kevés van, vagy egyáltalán nincs a laktáz enzimből, azoknál a laktóz tovább halad az emésztőrendszerben egészen a vastagbélig. Ennek következtében a tejcukor egyrészt vizet szív magához, ami miatt hígabb lesz a széklet, másrészt a vastagbélben található bélbaktériumok hatására a lebontása helyett erjedés történik, ami sok, kellemetlen szagú gáz képződésével jár.

A szervezet laktáz enzim szintje az életkor előrehaladtával általában csökken, így a laktóz intolerancia 20-40 éves kor körül jelentkezik leggyakrabban. Nagyon ritkán előfordulhat veleszületett formában is.

A tejfehérje-allergia ezzel szemben a tejben megtalálható fehérjék valamelyike (kazein, β-laktalbumin, α-laktoglobulin) elleni túlérzékenységet jelenti. Ebben az esetben a szervezet hibásan veszélyként ismeri fel a bevitt tejfehérjét, és kóros immunreakció alakul ki ellene.

Az allergiás betegségek nagy részéhez hasonlóan a tejfehérje-allergia is öröklődő jelleget mutat, tehát nagyobb eséllyel alakul ki a gyermekben, ha a családban van allergiás beteg. A tejfehérje-allergia általában már gyermekkorban kialakul.

Mik a tüneteik?

Laktóz intolerancia esetén tejfogyasztást követően elsősorban emésztőrendszeri tünetek alakulnak ki: hasmenés, puffadás, hasi görcsök, bélgáz, hányinger, néha hányás.

A tejfehérje-allergiában tej bevitelére sokkal változatosabb tünetek alakulnak ki: gyakoriak a bőrtünetek (viszkető, vöröses foltok, ekcéma), a felső légúti tünetek (nehéz légzés, asthma-szerű tünetek, súlyos esetben gégevizenyő), valamint megjelennek emésztőrendszeri tünetek is (puffadás, hasi görcsök, hányinger, hasmenés).

Milyen vizsgálatokkal lehet kimutatni őket?

A laktóz intolerancia kimutatására többféle vizsgálat is rendelkezésre áll, melyek közül jelenleg a hidrogén kilégzési tesztet használják a diagnózis felállítására. Ennek során a beteg laktózt tartalmazó oldatot iszik, majd három órán át fél óránként megmérik a kilégzett levegő hidrogén tartalmát. Laktóz intolerancia esetén a kilégzett levegő hidrogén tartalma megnő, mivel a laktóz bélbaktériumok által történő bontása során sok hidrogén gáz keletkezik, mely a vérbe bejutva a tüdőn át ürül ki.

A tejfehérje allergia kimutatása bőr-teszt, vagy vérből végzett vizsgálat során történik. A diagnózis felállítására a vérből végzett vizsgálat a legalkalmasabb, melynek során a vérben keringő, tejfehérje ellen képződő ellenanyagokat vizsgáljuk.

Mindkét betegség esetén igaz, hogy amennyiben a tejtermékek fogyasztását kiiktatva az étrendből a tünetek szűnnek, majd fokozatosan újra elkezdve a tej fogyasztását, a tünetek újra visszatérnek, felmerül valamelyik betegség jelenlétének alapos gyanúja.

Milyen lehetőségek vannak a kezelésre?

Alapvetően mindkét betegség kezelésének alapját a tejmentes diéta tartása jelenti.

Laktóz intolerancia esetén ma már sok tejtermék laktózmentes változata kapható az üzletekben. Emellett a laktáz enzim manapság már tabletta, valamint cseppek formájában is elérhető a patikákban, drogériákban, így az étkezések mellett ezek használata esetén ma már laktóz intolerancia esetén nem kell lemondanunk a tejtermékek fogyasztásáról.

Tejfehérje érzékenység esetén ellenben csak a szigorú tejmentes diéta jelenti a megoldást. Fontos odafigyelni, hogy a tejtermékek mellett a pékáruk, sütemények, felvágottak, és egyéb késztermékek is tartalmaznak tejfehérjét, így ezek fogyasztását is kerülni kell, ezért gondosan olvassuk el az összetevőket az élelmiszerek vásárlásakor!

Amennyiben tehát tej fogyasztása után emésztőrendszeri, vagy esetleg bőr-, vagy légúti tüneteket észlel, mindenképpen keresse fel háziorvosát, vagy allergológus szakorvost a további kivizsgálás céljából!