Milyen okai lehetnek?

Az ásítás a szervezetünk természetes reakciója a fáradtságra, vagy az unalomra. Ha azonban a szokásosnál gyakrabban ásítunk, annak hátterében az egyszerű okokon túl akár egészségügyi problémák is állhatnak. De mikor is beszélünk túlzott ásítozásról, és mi állhat a hátterében?

Ásítozás

Fotó: pixabay.com

Az ásítás teljesen természetes reakciója szervezetünknek, és bár pontos oka egyértelműen nem ismert, általában akkor ásítunk, ha fáradtak vagyunk, unatkozunk, valaki ásít a környezetünkben, vagy akár csak olvasunk az ásításról.

Túlzott ásítozásról akkor beszélünk, ha valaki percenként akár többször ásít, vagy a megszokotthoz képest sokkal gyakrabban ásítozik. Ilyen esetekben érdemes kideríteni, mi is áll ennek hátterében, kiváltképpen akkor, ha a gyakori ásítozást egyéb tünetek is kísérik.

Mi állhat a gyakori ásítozás hátterében?

A túlzott ásítozás leggyakoribb okai az alvásproblémák – a kevés vagy rossz minőségű alváson, vagy az ismert alvászavarokon kívül olyan esetekben is állhatnak a háttérben, ha nem is vagyunk ennek tudatában, például az ún. obstruktív alvási apnoe esetén. Ha az ásítozás mellett napközben koncentrációs zavarokat, lassabb reflexeket, irritációt, motiválatlanságot, esetleg sajgó izmokat is tapasztalunk, nagy eséllyel kialvatlanság áll a háttérben.

A szorongás is vezethet gyakori ásítozáshoz, hiszen a szorongás hatással van mind a szívre, mind a légzőrendszerre, és az energiaszintünkre is. Ilyen esetben jellemző, hogy stressz hatására fokozódhat az ásítozás.

Egyes gyógyszerek is kiválthatnak ásítozást, ilyenek például egyes antidepresszánsok, allergiák kezelésére alkalmazott antihisztaminok, valamint egyes fájdalomcsillapítók is.

A depresszió egyrészt a betegséget jellemző fáradékonyság, másrészt a kezelésére használt antidepresszáns gyógyszerek miatt is vezethet gyakori ásítozáshoz.

Egyes szívproblémák (ritkán ugyan) is okozhatnak ásítozást. A szívben, vagy a szív körül létrejövő vérzések az ún. vagus vagy bolygó idegre gyakorolt hatás révén vezethetnek ásítozáshoz, de ritkán szívinfarktus jele is lehet. Amennyiben az ásítozás mellett mellkasi fájdalom, légszomj, a karok fájdalma, hányinger vagy szédülés is jelentkezik, haladéktalanul forduljunk orvoshoz!

A gyakori ásítás - kis eséllyel-, de akár stroke tünete is lehet – egyes források szerint az ásítás egyik funkciója ilyenkor a koponyán belüli hőmérséklet csökkentése, míg mások az ásítás feltételezett agytörzsi eredetével hozzák összefüggésbe a jelenséget. Az ásítozás előfordulhat a stroke előtt vagy után is, így ha mellette arc aszimmetriát, beszédzavart, látászavart, valamelyik testfél gyengeségét észleljük, azonnal hívjunk mentőt!

Ásítozás előfordulhat temporalis lebenyből kiinduló epilepszia esetén is, a roham előtt, alatt, vagy akár utána is.

A májelégtelenség végstádiumában is jellemző lehet a gyakori ásítozás, elsősorban a betegség okozta kimerültség miatt. A májelégtelenség további tünetei közé tartoznak az étvágytalanság, hányinger, fáradékonyság, zavart tudat, hasmenés, és a végtagok és a hasüreg vizesedése.

Nagyon ritka esetekben agytumor is állhat az ásítozás hátterében, ha a daganat a frontalis lebenyben vagy az agytörzsben helyezkedik el. A betegség további tünetei lehetnek fejfájás, látászavar, személyiségváltozás, végtagzsibbadás vagy végtaggyengeség is.

A gyakori ásítozás kezelése a hátterében álló okoktól függ – alvászavarok esetén például alvásterápia, gyógyszerhatás esetén másik gyógyszercsoportra való váltás, vagy az egyéb szervi okok esetén azok kezelése jelentheti a megoldást.

Ha tehát a szokásosnál gyakoribb, akár percenként többszöri ásítozást figyelünk meg, melyhez akár más tünetek is társulhatnak, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, hogy kiderítsük a háttérben álló okokat, és amennyiben szükséges, kezeljük is azokat.