A kevés vagy rossz minőségű alvásnak számtalan előnytelen hatása lehet szervezetünkre a fáradtságon kívül: többek között koncentrációs nehézséget, feledékenységet okozhat, az utóbbi évek kutatásai szerint pedig akár szív- és érrendszeri megbetegedésekhez is vezethet.

Fotó: freepik

Mindeddig azonban nem volt egyértelmű, hogy milyen összefüggés van a kialvatlanság és a szív-érrendszeri megbetegedések kialakulása között. Úgy tűnik azonban, sikerült megfejteni a rejtélyt, melyről a Kaliforniai Egyetem kutatói, Raphael Vallat, Vyoma Shah, Matthew Walker és munkatársaik a PLOS Biology című folyóiratban megjelentetett tanulmányukban számolnak be.

A legújabb kutatási eredmények szerint a kialvatlanság a szervezetben okozott gyulladásos folyamat révén vezethet szív- és érrendszeri megbetegedések, akár stroke kialakulásához.

A kutatás során az alvás minőségének mérésére egyrészt alváslaborban végzett alvásvizsgálatot (ún. poliszomnográfiát), valamint csuklóra erősíthető mozgásérzékelőt (ún. aktigráfiát) alkalmaztak. A szervezetben kialakuló gyulladás vizsgálatára vérvétel során két fehérvérsejt típus, az ún. neutrofilok és monocyták számát mérték.

A csuklós mozgásérzékelővel végzett alvásvizsgálat során egyértelműen látszott az összefüggés a többször megszakadó alvás és az emelkedett neutrofil fehérvérsejt szám, valamint az artériákban lévő kálcium lerakódás mennyisége között, utóbbi az érelmeszesedés egyik jele. A megfigyelések arra engedtek következtetni, hogy a rossz minőségű alvás a vérben a neutrofilok számának emelkedéséhez vezet, mely az erek falában kálcium lerakódásához, érelmeszesedés kialakulásához vezethet.

A résztvevők esetén a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását befolyásoló egyéb tényezők, például az életkor, nem, etnikum, BMI, dohányzás és vérnyomás figyelembevételével is egyértelmű összefüggés látszott a rossz alvásminőség és a szív- érrendszeri betegségek kialakulása között.

A poliszomnográfiás vizsgálat elvégzésekor is hasonló eredményeket kaptak, azonban ezen eredmények kevésbé voltak egyértelműek. Ennek hátterében feltételezhető, hogy míg az aktigráfiás vizsgálatok hossza egy hét volt, poliszomnográfiás vizsgálatot minden résztvevő esetén csak egy-egy éjszakán keresztül végeztek.

Azt is megfigyelték továbbá a kutatók, hogy a szubjektív alvásminőség nem állt egyértelműen összefüggésben a fehérvérsejtszámmal vagy az érelmeszesedés kialakulásával, ami arra enged következtetni, hogy a legtöbb ember nem tudja megfelelően felmérni, milyen is az alvásminősége. A szív- és érrendszeri rizikó felmérésére tehát felmerül a kétség, hogy nem elég megkérdezni a beteget, milyen az alvásminősége, hanem adott esetben objektív módszert, például aktigráfiát érdemes alkalmazni.

A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzése érdekében tehát az egészséges, zöldégekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás mellett olyan egyszerű módszerrel, mint a napi 7-9 óra hosszú, megfelelő minőségű alvással is védekezhetünk.

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-06-disrupted-cardiovascular-disease-inflammation.html