Egy orvos vallomása a COVID lelki terheiről
Sokat gondolkodtam, mit szeretnék most leírni abból a mérhetetlen érzelmi kavalkádból, ami az elmúlt 1 évünket jellemezte. Végül arra jutottam, csupán rövid jeleneteket, snitteket írnék most le, amiből összerakható, min megy át manapság egy átlagos egészségügyi dolgozó. Mindehhez hozzátenném, hogy amit leírok, az bőven csak a jéghegy csúcsa.
2020 szeptembere: Életemben először kommentelek nyilvánosan a FB-on. Leírom, hogy a több órás maszkhasználat nem okoz agykárosodást, elvégre mi ezt a kórházban évek óta használjuk több osztályon is. Buszsofőr, óvónő, műkörmös hülyéz le, küld el a francba, oktat ki, hogy ez miért hülyeség. Sebaj, gondoltam magamban, biztosan nem olvasták el elsőre, hogy orvos vagyok, így ismét leírom.
"AKKOR MIÉRT NEM FIGYELT AZ EGYETEMEN ELÉGGÉ, EZT MÉG ÉN IS TUDOM, PERSZE MAGA IS OLYAN **** OKOSNAK HISZI MAGÁT, MENNYIT FIZETETT EZÉRT A GYÓGYSZERMAFFIA NEKED TE CSICSKA???"
Ekkor észleltem talán először, hogy egyeseknél kezd elszakadni a realitáshoz fűződő szál.
2020 október: Az osztályomon lévő betegek 90%-a covidos lett. Pakoljuk át őket intenzívre, covid-osztályokra. Otthon elszeparálódom a családomtól, onnan járok be dolgozni, a kollégáim sorra dőlnek ki, én is rémülten várom a tünetek jelentkezését. Pihenésképpen mennék fel a FB-ra: dőlnek a NINCS IS VÍRUS, ÜRESEK A KÓRHÁZAK kommentek, bejegyzések. Óvatosan próbálnám jelezni, hogy én azért ezt nem így látom.
"A **** ANYÁD TE LEFIZETETT *****, TE MENNYIT KAPSZ EZÉRT????"
Ekkor már rokonságomban is viták alakulnak ki. Szerintük nem látom át a helyzetet, „én ezt nem érthetem, engem nem vesznek be a nagyok a buliba, de elhiszik hogy jót akarok”. Nem hallgatnak rám, mikor kérem őket, hogy vegyék komolyan a vírust.
2021 január: Több barátom, családtagom teljesen kiakad, amiért rá akarom beszélni őket az oltásra.
"MIT TUDOD TE, MIT OKOZ ÉVEK MÚLVA? HONNAN VESZED, HOGY SEMMIT??? ÉN NEM EZT OLVASTAM!!"
2021 március: Betegek, rokonok zaklatnak, miután kiderült, hogy az Astra 250 ezerből egyszer vérrögöt okoz. Teljes a hisztéria. Finoman próbálom felhívni a figyelmet, hogy mondjuk az elhízás, meg a cigi ennél jóval nagyobb rizikó.
"HAGYJÁL MÁR, EZEKTŐL SOSE VOLT SEMMI BAJOM! DE AZT A SZ*** BIZTOS NEM ADATOM BE!"
2021 április: Újabb fárasztó nap után, maszkban ülök a fodrásznál. A mellettem maszk nélkül dolgozó műkörmös lány és kuncsaftja megvető pillantásokat vet rám emiatt. Vihorászva emlegetik fel a mai híreket, miszerint sorra jelennek meg az új variánsok.
"BIZONY ÁM, VALAMIBŐL FENN KELL NEKI TARTANI A BIZNISZT, MEG A CIRKUSZT!!"
Aznap délelőtt láttam egy 22 éves, teljesen egészséges kissrácot covid-tüdőgyulladásban megfulladni. Már inkább meg sem szólalok. Úgysem hisznek nekem…
2021 május: Minden ismerősöm, betegem utolsó kis pattanásával is rémülten keres meg.
"BIZTOS AZ OLTÁSTÓL VAN, UGYE?? PERSZE, EZ IS CSAK ELTITKOLT MELLÉKHATÁS, MI?"
Bizonygatom, hogy statisztikai alapon állapítják meg a mellékhatásokat, nincs ilyen összefüggés, ellenben rengeteg covidos beteg halt meg a kórházban. A kutyát nem érdekli. Mert A MELLÉKHATÁSOS CSOPORTBAN NEM EZT ÍRTÁK!!!!
2021 nyár: Rájövök, hogy orvos létemre a csoporton kívül már nem is merek beszélni a covidról. Rengeteg alkalommal, fülem hallatára beszélnek hülyeségeket a boltban, vagy a buszon. Egyszerűen már nem merek megszólalni. Úgysem hisznek nekem, én meg belefáradtam a magyarázatokba. Minden bolti eladó, műkörmös, árufeltöltő jobban tudja nálam. Elvégre ő olvassa a FB-ot, én meg le vagyok fizetve/hülye vagyok/nem figyeltem immunológia előadáson/Hippokratész szégyene vagyok. Nyugodtan húzzam le a wc-n a diplomám, és az azóta megszerzett tudásom, mert ő elolvasott 2 darab cikket az esti hamburgerzabálás közben.
2021 október: Átkerülök a sürgősségi osztályra. Betegfelvételkor kötelező megkérdezni, hogy van-e oltása az illetőnek.
"- AZT ŐRIZZEN!
- ÉN MÉG ÉLNI AKAROK!
- APÓSOM 99 ÉVESEN FELVETTE, 2 HÓNAP MÚLVA MEGHALT TŐLE! NE MONDJA , HOGY EZ VÉLETLEN!
- MIT KÉPZEL??? AUTOIMMUN BETEG VAGYOK, RÁM KÜLÖNÖSEN VESZÉLYES AZ OLTÁS!
- MAGAS VÉRNYOMÁSOM VAN, ELOLVASTAM A NETEN, HOGY ÉN NEM KAPHATOK!"
Különös. Az épület túloldalán, a covid-sürgősségin, 100-as oxigénmaszk mellett is 70-80%-ot szaturáló társaik már nem tudnak ekkora hévvel kiakadni. Elkeserítő a reakciójuk. Sokan azt hiszik, a Covid vitaminokkal gyógyítható, tőlem tudják meg, hogy nem.
Valaki megkérdezi, most nem lehetne-e beoltani, hátha még utólag segítene valamit? Valakitől mikor csak simán megkérdezem, kapott-e oltást, erre válasz helyett, férfi létére elsírja magát. Bizonygatja, hogy ha meggyógyul, bizisten elmegy, és felveszi. Hát, mondom magamban, arra nem hiszem, hogy lesz még lehetőség…
2021 október: Ismét mindenhova FFP2-ben járok. Senki nem követi a példámat, kórházon kívül ömlenek rám a megvető pillantások. Én tudom, hogy már sokkal több beteg van napi szinten a covid-sürgősségin, mint a „simán”, de láthatóan ezzel körülöttem senki nincs tisztában.
Sikerült az SBO-n fognom egy 18 éves, alapbetegség nélküli covidos srácot. Súlyos szív és májkárosodása lett. Oltatlan. Szintén oltatlan édesanyja a folyosó közepén elsírja magát, mikor közlöm vele, hogy itt kell maradnia a kórházban.
2021 november: Egyre többen keresnek meg, kérdezik a csoportban, hogy hoppá, oltatlanul covidosak lettek, rettenetesen rosszul vannak, mit lehet szedni. Közlöm, hogy olyat, ami effektíven segítene is, semmit. Teljes a rémület: MI AZ, HOGY SEMMIT? Ugyan a csoportban, munkában ezt nem írom le, nem mondom ki, de ekkor magamban ordítok:
"SZERINTED MIÉRT KÖNYÖRGÖM NEKED 1 ÉVE, HOGY OLTASD BE MAGAD?!?"
Sejtem, mit fog kiváltani ez a poszt, azonban szeretném elmondani, hogy nem sajnálatra, tapsra, kitüntetésre vágyunk.
Csak arra, hogy ha valakinek azt mondom, hogy figyelj, én látom az eget, és az igenis kék, mondja azt: hiszek neked!
Dr. Anonymous
Fotó: pixabay.com
