Tojás, sonka, kalács, némi torma és friss zöldség – a legtöbb családban ezek nem hiányozhatnak a húsvéti asztalról. De vajon milyen hatással vannak a tradícionális ünnepi ételek az egészségünkre, és mivel tehetjük egyszerre egészségesebbé, de ugyanolyan finommá a húsvéti reggelit?

Húsvéti reggeli

Fotó: Pixabay.com

A tojás egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban megosztó véleményeket találunk. Míg korábban koleszterin tartalma miatt nem ajánlották nagyobb mennyiségű fogyasztását, kutatások során nem sikerült igazolni, hogy jelentős mértékben növelné a vér koleszterin-szintjét, ezzel a szív-érrendszeri betegségek rizikóját. Előtérbe kerültek azonban a tojás fogyasztásának előnyei, melyek közül kiemelendő magas fehérje tartalma. Ennek következtében értékes fehérjeforrás a szervezet számára, emellett növeli a jóllakottság-érzetet, így segíthet az ideális testsúly megtartásában. A tojás lutein tartalmának köszönhetően védi a látást, csökkenti az életkorral kialakuló látáscsökkenés kockázatát, valamint véd a napfény, valamint az elektronikai eszközeink által árasztott kék fény szemet károsító hatásai ellen. A tojás továbbá értékes vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaz, többek között D- és B12-vitamint, szelént, cinket, magnéziumot, és folsavat.

A húsvéti asztal közkedvelt kiegészítője a torma, melyet előnyös hatásai miatt a gyógynövények közé is sorolhatunk. A torma vírus- és baktériumölő hatással rendelkezik, és elsősorban légúti, valamint húgyúti fertőzések esetén kifejezetten előnyös a hatása. Emellett sok C-vitamint és káliumot tartalmaz, így jó hatással van a veseműködésre is. Illóolajának belégzése tisztító hatással van a légutakra.

A húsvéti reggeli fontos részei a friss zöldségek. A tavasz beköszöntével sok helyen kerül az asztalra a póréhagyma, melynek fogyasztása egyes kutatások szerint szerepet játszhat az emésztőrendszeri daganatok, valamint a prosztatarák megelőzésében, emellett vérnyomás- és koleszterinszint csökkentő hatása is van. A paradicsom fogyasztása szintén jótékony hatással van a vérnyomásra, valamint a vér koleszterinszintjére, emellett csökkenti az érelmeszesedés mértékét, A-vitamin tartalma miatt javítja a látást, és egyes kutatások szerint rendszeres fogyasztása akár megelőzheti a depresszió kialakulását is. A paprika remek C-vitamin forrás, elsősorban a zöld- és pirospaprika C-vitamin tartalma kifejezetten magas. A csípősebb zöld paprika fajták fogyasztása fájdalomcsillapító, orrnyálkahártya-gyulladás csökkentő, valamint fertőtlenítő hatású a benne lévő kapszaicinnak köszönhetően, mindezek mellett A-, B-, és E-vitamin tartalma is igen magas. A piros paprika kálium-, foszfor-, kálcium-, béta-karotinoid, valamint bioflavonoid-tartalmának köszönhetően az egészség fenntartása mellett a daganatos betegségek kockázatának csökkentéséhez is hozzájárulhat.

Nincs húsvét kalács nélkül – azonban az egészségesebb húsvéti reggeli érdekében fehér liszt helyett érdemes a kalácsot teljes kiőrlésű lisztből készíteni. A teljes kiőrlésű lisztből készült pékáruk szénhidrát tartalma ugyan megegyezik a fehér lisztből készültekével, azonban sokkal kevésbé emelik a vércukorszintet, és anyagcserére gyakorolt hatásuk is sokkal kedvezőbb. A teljes kiőrlésű liszt magnézium tartalma is magasabb, így előnyös hatással van a szív-, izom-, és agyműködésre, valamint a csontrendszer fenntartására. A teljes kiőrlésű liszt továbbá sok E- és B3-vitamint, valamint cinket tartalmaz, és az ebből készült pékáruk csökkentik a szív-érrendszeri betegségek kialakulását, valamint a látás megőrzésében is segíthetnek.

Míg a húsvéti asztalra kerülő ételek nagy része előnyös hatással bír az egészségre nézve, fontos az ünnepek alatt is a kiegyensúlyozott táplálkozás mellett a mértékletesség tartása, és a jó idő beköszöntével egy kellemes tavaszi séta is segíthet a finom húsvéti falatok emésztésében!