A tévén, rádión, újságokban, a különböző internetes felületeken és még sok más helyen is rengeteg reklámszlogennel, hírrel, figyelemfelkeltő szöveggel találkozunk. Bizonyos dolgok jobban megmaradnak emlékezetünkben, mint mások, és egyes szlogeneket igaznak vélünk mindenféle háttértudás nélkül, míg másokat hamisnak gyanítunk. De vajon mi befolyásolja, hogy mi az, amit elhiszünk, másokat pedig miért nem?

Fotó: pixabay.com

Korábbi kutatások alapján már tudjuk, hogy az agyunk minden beérkező információt igyekszik valamilyen, már ismert mintázat vagy sorozat alapján besorolni. Az egyik legismertebb ilyen sorozat az ABC, ennek megfelelően egy nemrég megjelent tanulmányban vizsgálták, hogy igazabbnak tűnik-e egy állítás, ha a benne lévő szavak kezdőbetűi betűrendben vannak.

A várt eredményeknek megfelelően az derült ki a kutatás során, hogy ha egy reklámszöveg vagy hír szavainak kezdőbetűi az ABC sorrendet követik, azt agyunk sokkal inkább igaznak véli, mint az ellenkező esetben. Ez természetesen nem tudatos, az agyunk a kapott információban tudatalatt keresi a szabályszerűséget, és az ismerős mintázatot megtalálva azt a következtetést vonja le, hogy az adott állítás igaz.

A kutatás során a feltételezés bizonyítására először két csoportba osztották a résztvevőket: az egyik csoportnak betűrendet követő szlogenek igazságtartalmáról kellett véleményt alkotniuk, mint például „A Befferil csökkenti a fájdalmat”. A kutatásban részt vevő másik csoport esetén az állítások szavai nem követték a betűrendet, például „A Vefferil csökkenti a fájdalmat”, nekik így kellett véleményt mondani a szlogenekről.

Az első csoportba sorolt résztvevők lényegesen nagyobb arányban tartották igaznak az állításokat, mint a második csoport résztvevői, ez alapján tehát agyunk sokkal könnyebben hiszi igaznak az ABC sorrendet követő állításokat.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy egy új mintázat megismerése után ezt a mintát is felismeri-e agyunk az állításokban, így ideiglenesen ehhez igazítva az állítások igazságérzetét. Újabb két vizsgálati csoportot hoztak létre, és az egyik csoport a normális, míg a második csoport fordított betűrendben hallgatta meg az ABC-t. Ezek után mindkét csoportnak olyan állításokat mondtak, melyben fordított betűrendet követtek a szavak, például az „Uccuprin szíverősítő hatású”.

A fordított sorrendű ABC-t meghallgató résztvevők sokkal nagyobb arányban gondolták igaznak az állításokat, mint a normál ABC-t hallgatók. Ez tehát megerősítette a kutatók elképzelését, hogy egy új mintázat tanításával is befolyásolhatjuk agyunkat, hogy igaznak érezzen bizonyos állításokat.

A vizsgálat eredményei alapján tehát elmondható, hogy agyunk hajlamosabb elhinni olyan állításokat, melyekben a szavak kezdőbetűi betűrendben követik egymást, függetlenül az állítás valós igazságtartalmától. Az egyes reklámokban és hírekben ezt az igen egyszerű pszichológiai trükköt gyakran ki is használják, éppen ezért fontos tisztában lennünk ezzel, és tudatosabban, kellő háttérismeret birtokában döntenünk az általunk olvasott és hallott információk valóságtartalmáról.

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2019-09-true-lies-letter-patterns-perceptions.html