Hazánkban már több, mint 3 millióan kapták meg a COVID-19 elleni védőoltás legalább első adagját, ebből 1,4 millióan már a teljes védettség kialakulásához szükséges második oltást is felvették. Az oltottak körében sok helyen terjed az a hír, hogy az oltás után tapasztalt mellékhatások erőssége egyenes arányosságban van a kialakuló védettség mértékével – de vajon tényleg így van-e?

A válasz egyszerű: nem. Az oltást követő reakciók mértéke NINCS összefüggésben azzal, hogy kialakul-e, és milyen erős védettség alakul ki a COVID-19 ellen.

De mi is történik a szervezetünkben az oltás után?

A szervezetünk az idegen anyagokra – így az oltás során bevitt elölt kórokozókra/vírusfehérjékre is – az immunrendszer két védvonalát felhasználva válaszol.

Az első védvonal az ún. veleszületett immunrendszer, mely azon nyomban működésbe lép, amint az immunrendszer észleli a behatolót. A neutfofileknek és granulocitáknak nevezett fehérvérsejtek a behatolás helyére mennek, és azonnal elkezdik a kórokozó elpusztítását. A veleszületett immunrendszer működése pár órától néhány napig tart.

Az immunrendszer második védvonala az ún. szerzett immunitás, melynek napokra, akár hetekre van szüksége ahhoz, hogy teljesen kifejlődjön. A szerzett immunrendszer tagjai a T- és B-sejtek, mely utóbbiak termelik a kórokozók elpusztítását segítő ellenanyagokat. Az immunrendszer ezen része felel a hosszú távú védelem kialakulásáért, tehát azért, hogy ha a jövőben találkozunk az immunrendszerünk számára már ismerős kórokozóval – jelen esetben a koronavírussal –, akkor gyorsabban, és hatékonyabban álljon csatasorba szervezetünk védelmi rendszere.

Miért tapasztalhatunk mellékhatásokat a COVID-19 oltás után?

Az oltás után jelentkező mellékhatások a beinduló első védvonal, a veleszületett immunrendszer aktiválódásának köszönhetőek. A fehérvérsejtek olyan hírvivő molekulákat, citokineket termelnek a vakcina által bevitt vírusfehérje/elölt vírus ellen, melyek lázat, hidegrázást, izomfájdalmakat és fáradtságot tudnak okozni. A mellékhatásokat tehát az oltóanyagok aktív komponense okozza, nem pedig bármilyen adalékanyag.

Az oltóanyag egyéb komponensei is okozhatnak mellékhatásokat, leginkább allergiás reakciót tudnak ritkán kialakítani.

Míg az mRNS vakcinákkal (Pfizer és Moderna) oltottak körében a vizsgálatok alapján 90%-ban alakult ki védettség a COVID-19 ellen, az oltottak kevesebb, mint 50%-a számolt be bármilyen mellékhatásról, melyek közül a túlnyomó többség enyhe volt.

A mellékhatások hiánya tehát nem jelenti azt, hogy nem alakult ki bennünk védelem a COVID-19 ellen, és a mellékhatások erőssége sincs összefüggésben a védettség mértékével. Egyénenként változó, kinek, hogyan reagál a szervezete az oltásokra (és nem csak a COVID-19 esetén), ezekből a tünetekből semmiféle következtetést nem lehet tehát levonni.

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2021-04-vaccine-side-effects-dont-immune.html

Fotó: pixabay.com