Megfázás, hasmenés, csípő vizelet, kullancscsípés és még sorolhatnánk, hogy az orvos-beteg találkozás során mely kórképek esetén kerül azonnal felírásra antibiotikum. Nem is minden esetben az orvos szakmai döntése alapján történik az antibiotikum receptre történő felírása, egyre inkább az a jellemző, hogy az internetről „informált” beteg egyenesen azzal állít be a rendelőbe vagy az ambulanciára, hogy: „Én csak azért jöttem, hogy antibiotikumot írjon fel”. Ezzel kapcsolatos esetemet mutatom be, amely az egyik ügyeletem kapcsán történt meg és a betegellátás végén a páciens is megvilágosodott.

Antibiotikum

Fotó: Pixabay.com

Januárt írunk, hideg téli, hétvégi nap volt. Tombolt az influenza járvány. Visszanézve az előző napi betegforgalmat az ominózus napon is kb. 80 betegre lehetett számítani. Jöttek is a betegek, szinte mindenki influenzaszerű tünetekkel érkezett. A délután folyamán egy középkorú nőbeteg is megérkezett az ügyeletre. Az alábbi prábeszéd zajlott:

- Mi a panasz?

A beteg válaszolta:

- Én csak azért jöttem, hogy írja fel a Dalacin nevezetű gyógyszert.

Kérdeztem tőle, hogy:

- Miért van szüksége a Dalacinra?

A beteg válaszolta:

- Mert az olvastam az interneten, hogy a köhögésre és náthára ezt gyógyszert kell felírni. Hiába mondtam a háziorvosomnak, hogy írja fel, ő ezt nem volt hajlandó megtenni, ezért jöttem el ide, hogy itt majd felírják.

Én válaszoltam:

- A háziorvos kolléga nagyon jól tette, hogy nem írta fel ezt a készítményt, mivel ez a gyógyszer egy antibiotikum és légúti fertőzéses panaszokra nem ezt kell alkalmazni.

Ezt követően megkaptam a betegtől az ilyenkor szokásos feljelentéssel való fenyegetőzést és még pár cifrább dolgot. Ezután megkértem a beteget, hogy legalább hagy vizsgáljam meg és akkor eldöntjük, hogy szükséges-e az az antibiotikum.

Mondanom sem kell, a beteg panaszai és a fizikális vizsgálat során talált eltérések egyértelműen vírusos eredetű légúti fertőzést valószínűsítettek (magas láz, izomfájdalom, orrfolyás, szárazköhögés). Így antibiotikum adására egyenlőre nem volt szükség, de antivirális (vírus ellenes) gyógyszer felírása szóba jött. Hosszas beszélgetés és részletes kétoldalú felvilágosítás után a történet ott ért véget, hogy az antivirális készítményt az „informált” beteg elfogadta és az antibiotikum felírásától és szedésétől eltekintett.

Az antibiotikumok köztudottan a leghalálosabb fegyvereink a baktériumok ellen, de nem az egyetlen gyógymódja és kezelési lehetősége a különböző fertőzéses eredetű kórképeknek. Ha náthásak vagyunk, vagy hasmenésünk van, esetleg a piros csík szalad felfelé a karunkon nem biztos, hogy a legjobb választás, ha antibiotikummal kezeljük ezen kórképeket.

Nagyon leegyszerűsítve vannak olyan fertőzéses eredetű kórképek, melyeket vírusok okoznak és vannak olyan betegségek, melyeket baktériumok. Az orvos a tünetek, panaszok alapján eldönti, hogy mely kórokozó a legvalószínűbb, mely a panaszokat okozhatja.

Ha indokolatlanul antibiotikummal kezelünk minden fertőzéses eredetű kórképet, azzal nem hogy segítünk, sőt épp, hogy ártunk. Minden antibiotikumos kezelés során olyan „jó baktériumokat” is megölünk, amelyek velünk fejlődtek és például a bélflóra részét képezik.

Ha ezeket a jó baktériumokat is kiírtjuk, akkor hasmenés, hasi fájdalom és puffadásérzet is jelentkezhet, továbbá az indokolatlan antibiotikum használattal nem gyorsítjuk meg a felépülésünket épphogy késleltetjük. Ezenkívül még számos szövődmény kialakulhat az indokolatlan gyógyszerhasználattal kapcsolatban.

Az indokolatlan antibiotikum használatnak van még egy globális szövődménye is, méghozzá az antibiotikum rezisztencia kialakulása. Ez azt jelenti, hogy ha helytelenül vagy indokolatlanul szedjük az antibiotikumokat, akkor egy idő után az adott baktérium faj már alkalmazkodik az antibiotikumhoz és ellenáll a gyógyszernek. Tehát az adott baktérium rezisztenssé válik az antibiotikumra. Ez akkor okoz gondot, hogy ha egy baktérium már multirezisztens, tehát több antibiotikumra is ellenállóvá válik, így csak jóval drágább és veszélyesebb antibiotikummal lehet csak elpusztítani.

Tanács: korábbról megmaradt antibiotikumot ne szedjünk be! Lázas megbetegedés esetén minél hamarabb forduljunk orvoshoz, aki majd eldönti a panaszok és tünetek alapján, hogy szükséges-e az antibiotikum szedése vagy sem.