Nem mindegy hogyan és meddig köhögünk! Ezek lehetnek a köhögés lehetséges okai.
A köhögés egy igen sokrétű tünet, melyen már mindannyian átestünk valamilyen formában. Legyen az egy-két köhintés, köhögőroham, vagy hosszabb ideig fennálló, folyamatos köhögés, a háttérben betegségek széles skálája állhat. Éppen ezért fontos tudni, mit árul el a köhögésünk hangzása, minősége és hossza, valamint, hogy mikor kell orvoshoz fordulni vele.
Fotó: pixabay.com
A köhögés szervezetünk természetes, reflexes reakciója, mely során a légutakba kerülő szennyező, vagy fertőző anyagokat igyekszünk eltávolítani. A köhögés lehet száraz vagy nedves, és előfordulhat akut, vagy krónikus formában.
- Száraz köhögés: A száraz köhögés jellemzője, hogy ilyenkor nincs nyák a torokban, így nem is köhögünk fel általában semmit. Ez a fajta köhögés általában megfázás vagy influenza tüneteként jelentkezik. Ilyen esetekben a köhögést sokszor kaparó, viszkető érzés előzi meg a torokban, melynek következtében akár köhögőroham is kialakulhat, és nehezünkre eshet abbahagyni a köhögést.
A száraz köhögés hátterében állhat még asztma, ilyen esetekben általában fulladás, mellkasi fájdalom is kíséri a köhögést, vagy reflux betegség, amikor a gyomorból feltörő sav a torok ingerlésén keresztül vált ki köhögést. Nagyon ritka esetekben a hosszú ideig fennálló köhögés hátterében tüdőrák is állhat, ilyen esetekben általában friss piros vért is felköhög a beteg.
- Nedves, vagy produktív köhögés: Akkor beszélünk nedves köhögésről, ha valamilyen váladékot, nyákot köhögünk fel. Általában megfázás, vagy más tüdőben kialakuló fertőzés kísérője, a váladék pedig lehet átlátszó, vagy sárgás színű.
A megfázás mellett hörghurut, tüdőgyulladás, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) is állhat a háttérben, mely utóbbi betegség többek között nehézlégzéssel, sípoló jellegű légzéssel, gyakori zihálással járhat. Ilyen esetekben a felköhögött váladék sárgás, vagy akár zöldes színű is lehet.
Asztma esetén is előfordul nedves köhögés, ilyenkor a felköhögött váladék általában áttetsző, folyékony.
Produktív köhögés során a tüdőben lévő nyák eltávolítása a gyógyulást segíti, ezért ilyen esetekben nem tanácsos köhögéscsillapító szereket használni. Nedves köhögés esetén sokszor antibiotikumra lehet szükség, így zajló felsőlégúti betegség esetén érdemes orvoshoz fordulni.
- Krónikus köhögés: Akkor beszélünk krónikus köhögésről, ha hosszabb ideig fennáll a köhögés, mint 8 hét. A tartósan fennálló, vagy visszatérő fellegű köhögés okai lehetnek: a megszokottnál tovább tartó, kezeletlen felső légúti fertőzés, allergia, dohányzás, légutat irritáló anyaggal való folyamatos érintkezés például munkahelyen, gyógyszer mellékhatás (például ACE-gátlók), tüdőgyulladás, nyaki, szájüregi vagy mellüregi daganat, vagy akár nyelési zavarok, tartósan tüdőben lévő idegentest is.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Minden esetben forduljunk orvoshoz, ha:
- a köhögés néhány hétnél tovább fennáll,
- ha a köhögéstől nem tud valaki levegőt venni, vagy nem bírja abbahagyni a köhögést, fullad
- ha krónikus tüdőbetegségben (például COPD) szenvedő beteg köhögése, légzése a szokásosnál rosszabbá válik, és otthoni gyógyszeres kezeléssel nem sikerül kezelni,
- ha vért köhögünk fel.
A köhögés fajtája és fennállásának hossza tehát eltérő lehet, és hátterében sokféle megbetegedés állhat. Az akut köhögés, főleg, ha száraz jellegű, általában magától megoldódik, azonban nedves köhögés, vagy hosszan tartó köhögés esetén orvosi ellátásra lehet szükség. Érdemes tehát megfigyelnünk a köhögés minőségét, valamint azt, mióta áll fenn, és fontos, hogy tisztában legyünk azzal, mikor forduljunk orvoshoz a köhögés hátterében álló lehetséges okok kiderítése érdekében.
