Az elhízás hátterében álló okok közül sokan szeretik az „alkati tulajdonságokat”, vagyis génjeinket okolni a felszaladt kilókért, és ugyanezt az érvet felhozni az életmódváltoztatás ellen. Nem csak minket, de a kutatókat is régóta foglalkoztatja a kérdés:
vajon ki is a felelős elsősorban az elhízásért, a génjeink, vagy az életmódunk?
Fotó: pixabay.com
Nemréigen a JAMA Cardiology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megválaszolja a sokakat foglalkoztató kérdést: úgy tűnik, elsősorban nem génjeink, hanem az általunk folytatott életmód befolyásolja testsúlyunkat.
A kutatásban több, mint 2,500 fő vett részt, akiket évtizedeken keresztül követtek 1985 és 2010 között. A kutatók a genetikai adatok alapján minden résztvevőnél meghatározták az elhízásra való hajlam mértékét, majd nyomon követték a résztvevők BMI változását az évek során. A BMI a testtömeg és a testmagasság függvényében mutatja meg, hogy testsúlyunk a normális, túl alacsony, vagy túl magas kategóriába tartozik-e.
Míg egyes genetikai tényezők valóban hajlamosabbá tesznek minket az elhízásra, a kutatók eredményei azt mutatják, hogy a felnőttkori elhízást leginkább edzettségi szintünk, és a gyermekkori BMI érték befolyásolja.
A BMI értéket gyermekkorban ugyanúgy genetikai és életmódbeli tényezők együttesen befolyásolják, mint felnőtt korban. Azonban a magas gyermekkori BMI – tehát a már gyermekkoriban is jelentkező túlsúly – nem a hajlam, hanem sokkal inkább a megszokott, helytelen életmód miatt vezethet felnőtt kori elhízáshoz.
A kutatók eredményei alapján a magas gyermekkori BMI 52,3%-ban volt felelős a 25 évvel később mért BMI értékért, figyelembe véve a számításnál a résztvevők korát, nemét, és a túlsúlyos szülők jelenlétét is. Sőt, a kutatók feltételezése szerint az életmódbeli tényezőket is hozzávéve a gyermekkori BMI értékéhez, együttesen akár 80%-ban is befolyásolhatják a felnőttkori BMI értéket.
Mindezekkel szemben a genetikai hajlamosító tényezők csupán 13,6%-ban befolyásolták a későbbi életkorban mutatott BMI értékeket.
Bár léteznek igen ritka genetikai tényezők, melyek önmagukban is elhízást okoznak, az emberek többségére igaz, hogy örökítőanyagunkban csupán hajlamot hordozhatunk az elhízásra, ez azonban nem sorsdöntő, életvitelünk megválasztása révén mi magunk felelünk a testsúlyunk alakulásáért.
A kutatás eredményei kifejezetten fontosak, hiszen az elhízás napjainkban egyre több embert érint, így komoly egészségügyi problémát jelent. Az elhízás számos betegségre hajlamosít, többek között szív- és érrendszeri betegségekre, 2-es típusú cukorbetegségre, ízületi betegségekre, emésztőrendszeri és daganatos betegségekre, éppen ezért lényeges, hogy minél többet tudjunk kialakulásának hátteréről, és a megelőzés lehetőségeiről.
Következtetésként tehát levonhatjuk, hogy nem érdemes belenyugodnunk abban, hogy „ilyen az alkatunk”, hiszen a változás lehetősége mindannyiunk kezében ott van: tudatos, egészséges táplálkozással és rendszeres testmozgással genetikai hajlamunktól függetlenül mindannyian elérhetjük ideális testsúlyunkat, és fontos lépést tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.
Forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-01-obesity-genes-lifestyle.html
