Október utolsó vasárnapján az óraátállítással a nyári időszámítás helyett megkezdődik a téli időszámítás, mely egészen jövő év márciusáig tart. A váltakozó időszámítások egészségre gyakorolt negatív hatásait már régóta vizsgálják, hiszen legtöbben saját bőrükön tapasztalják meg, hogy az óraátállítás után még hetekig, sőt, akár hónapokig is eltarthat, míg hozzászoknak az új időszámításhoz.
A téli időszámítás kezdetével sokan vannak, akiket a délutáni napos órák számának csökkenése kellemetlenül érint. Egy skandináv tanulmány eredményei szerint a téli időszámítás megkezdésekor megnövekszik a depresszió miatt segítségért fordulók száma.
A tavaszi időszámításra való átállás azonban még ennél is veszélyesebb az egészségünkre: ekkor többek között megnövekszik a közúti balesetek száma, gyakoribbá válik a szívrohamok előfordulása, valamint egyéb megbetegedések is gyakrabban fordulnak elő.
Mindezek alapján úgy tűnik, a téli időszámítás felel meg leginkább testünk normál cirkadián ritmusának, vagyis biológiai óránknak. A részleteket a cikk további részében találja meg.
Az, hogy milyen gyorsan tud alkalmazkodni a szervezetünk az óraátállításhoz, egyénenként változik. Van, akinek néhány hét elég az átálláshoz, míg mások egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni, elsősorban a nyári időszámítás megkezdésével járó egy óra időveszteséghez, és akár 6 teljes hónapon keresztül küzdenek az óraátállítás okozta fáradtsággal!
Milyen káros hatásai vannak az óraátállításnak?
Az óraátállítás egyik legkézenfekvőbb hatása az alvászavar, mely kifejezetten fontos probléma, hiszen a felnőttek jelentős hányada alapvetően sem alszik minimum 7 órát naponta, mely a javasolt alvásmennyiség lenne. Ez kifejezetten nagy probléma az iskolás korú gyermekek esetén, akiknek naponta legalább (optimálisan 10-12 óra) 8 óra alvás lenne szükséges a megfelelő fejlődéshez.
Számos kutatás eredménye alapján az alváshiány növeli a stresszhormonok szintjét, mely emeli a pulzusszámot és a vérnyomást is. Alváshiány esetén továbbá olyan kémiai anyagok is felszabadulnak a szervezetben, melyek gyulladást alakítanak ki.
Elsősorban a tavaszi időszámítás kezdetével megnövekszik a szív- és érrendszeri betegségek szövődményeinek, elsősorban a szívinfarktusok gyakorisága. A reggeli órákban a véralvadás fokozottabb, ez lehet a magyarázata annak, hogy a reggeli órákban gyakoribb a szívinfarktusok kialakulása. Ez kifejezetten igaz a nyári időszámítás kezdetét jelző óraátállítást követő nap reggelén, ugyanis ekkor halmozódást figyeltek meg a szívinfarktusok tekintetében.
Ez a megfigyelés szintén azt támasztja alá, hogy a téli időszámítás kezdetekor tér vissza az emberi szervezet a normálisnak tekinthető cirkadián ritmusába.
A nyári időszámítás kezdetekor megnövekszik a közúti balesetek száma, valamint romlik a teljesítményünk a különböző teszteken, melyek mind az alváshiányra vezethetők vissza. A téli időszámítás kezdetekor nem figyeltek meg ilyen összefüggéseket.
A cirkadián ritmus, vagyis testünk biológiai órája, és az adott időszámítás miatti életritmusunk közötti eltérés tehát egészségügyi problémákhoz vezethet. Testünk biológiai órájának felborulását a felsoroltak mellett összefüggésbe hozták még az elhízás, depresszió, cukorbetegség, és egyéb megbetegedések kialakulásával is.
Éppen ezért az elmúlt években egyre inkább megfogalmazódott a szakemberekben, hogy a nyári és téli időszámítás helyett egész évre egységes időszámítás bevezetése volna előnyösebb. Az Európai Unió nemrég ennek megfelelően úgy határozott, hogy 2021-től minden tagállamban megszűnteti az óraátállítást. A tagállamoknak 2022 tavaszáig kellett volna eldönteni, hogy a nyári, vagy a téli időszámítást kívánják bevezetni.
A nyári és téli időszámítások kezdetével járó óraátállítások tehát egyértelműen megviselik szervezetünket. A megfigyelések alapján a tavaszi időszámításra való átállás során több egészségügyi probléma gyakorisága növekszik, mint a téli időszámításra való átálláskor, melyből arra következtethetünk, hogy testünk biológiai órájának a téli időszámítás felel meg leginkább, mely megállapítás a Magyar Alvásszövetség álláspontjával is összhangban van.
Közleményük szerint idézzük: "...a Magyar Alvás Szövetség az egészségtudományoknak azokkal az irányzataival ért egyet, amelyek szerint a nyári időszámítás (Daylight Saving Time) alkalmas az emberi bioritmus megzavarására." "...vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legésszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból. Sok évezred év óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább."
Az egységes időszámítás bevezetése szervezetünk működése szempontjából egyértelműen előnyös lehet, hiszen az évente kétszeri fokozott alváshiányon túl az átállással járó egészségügyi problémák is mérsékelhetőek lennének ezáltal.
Forrás: https://medicalxpress.com/news/2019-10-science-daylight-affects-health.html
Fotó: pixabay.com
