Élete során szinte mindenki átesik legalább egyszer röntgen vizsgálaton. A vizsgálat elvégzése után sokan aggódnak amiatt, hogy káros többletsugárzás éri őket. Ennek jártunk most utána: kell-e aggódnunk amiatt, ha elmegyünk egy mellkasröntgen vizsgálatra?
Fotó: pixabay.com
Nap, mint nap ér minket folyamatos radioaktív sugárzás, ami a világűrből (kozmikus sugárzás), vagy a levegőben lévő radonból jön, de még az élelmiszerek, sőt mi emberek is sugárzunk! Ezt mint egy természetes háttérsugárzásnak tekinthetjük. Ennek a természetes eredetű sugárzásnak a dózisa Magyarországon nagyjából 3,1 mSv (millisievert)/év-re tehető. Csak példakánt egy banán elfogyasztása 0,1 uSv egyszeri sugárdózist jelent, míg a párunkkal eltöltött 8 órás alvás során 0,5 uSv sugárdózist kapunk.
A röntgen vizsgálat egy elektromágneses sugárzás, mely az ionizáló sugárzás egy fajtája. Az orvostudományban a röntgensugarakat mesterségesen állítják elő elsősorban diagnosztikai képalkotó vizsgálatok elvégzéséhez. Ilyen képalkotó vizsgálat egy mellkasröntgen vizsgálat vagy egy vagy koponya röntgen vizsgálat, de egy mammográfia vagy koponya CT vizsgálat is.
Nézzük meg összehasonlításképp, hogy egy testtájék egyszeri röntgen vizsgálata mennyi sugárdózist jelent?
Mellkas röntgen vizsgálat: kb. 0,019 mSv, ami kb. 2 nap természetes háttérsugárzásnak felel meg.
Koponya röntgen vizsgálat: 0,1 mSV, ami 12 nap természetes háttérsugárzást jelent.
Mammográfia vizsgálat: 0,7 mSv. Ez kb. 84 napnyi természetes háttérsugárdózisnak felel meg.
Koponya CT vizsgálat: 2,2 mSV, ami kb. 250 nap természetes háttérsugárzást jelent.
Láthatjuk, hogy egy röntgen vizsgálat mindaddig biztonságosnak tekinthető, amíg megfelelően alkalmazzák azt. Egy-egy vizsgálat egészségügyi kockázata gyakorlatilag elhanyagolható. A legkisebb bizonyítottan rákkeltő sugárdózis: 100 mSv/év. Érdekesség képpen egyes adatok szerint napi 1,5 csomag cigaretta elszívása 13-60 mSV/évet jelent!
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sievert
https://hu.wikipedia.org/wiki/Radioaktivit%C3%A1s
