Az emberi agy bizonyos sejtjei a halálunk utáni órákban is aktívak maradnak. Egyesek még növelik is aktivitásukat, és hatalmas méretűre növekednek – derül ki a Chicagói Illinois Egyetem (UIC) új kutatásából.
A Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált cikk szerint az UIC kutatói (köztük egy magyar származású is) rutinszerű agyműtét során gyűjtött friss agyszövetek génexpresszióját (gének kifejeződését) vizsgálták az eltávolítás után több alkalommal, ezáltal modellezve a halál állapotát. Megállapították, hogy egyes sejtekben a génexpresszió a halál után megnövekedett.
A halál után fokozott génexpressziót mutató „zombi gének” egy sejttípusra voltak specifikusak: a gliáknak nevezett gyulladásos sejtekre. A kutatók megfigyelték, hogy a gliasejtekből a halál bekövetkezte utáni órákban is hosszú, karszerű nyúlványok sarjadnak ki és növekednek az agyszövetbe.
„Az, hogy a gliasejtek mérete a halál után megnövekszik, nem túl meglepő, tekintve, hogy feladatuk a gyulladásra adott válasz és az agysérülések, például az oxigénhiány vagy stroke utáni törmelékeltakarítás, rendrakás” – mondta Dr. Jeffrey Loeb, a UIC Orvostudományi Kar Neurológiai és Rehabilitációs Tanszékének John S. Garvin kitüntetéses vezető professzora és a cikk kapcsolattartó szerzője.
Loeb szerint ennek a felfedezésnek a vonzatai a lényegesek: a legtöbb olyan kutatás -, amely halálozás utáni emberi agyszöveteket használ fel olyan rendellenességek kezelésének és lehetséges gyógymódjainak feltárására, mint az autizmus, a skizofrénia és az Alzheimer-kór, - nem számol a halál után bekövetkező génexpresszióval vagy sejtaktivitással, ezért felfedezésük abban a tekintetben mérföldkőnek számít, hogy alapjaiban befolyásolja az ilyen jellegű kutatásokat.
Fotó: pixabay.com
