A kellemetlen szájszag nemcsak az érintett személynek okoz gondot, hanem környezetünk számára is zavaró lehet és akár súlyos betegségek is állhatnak a hátterében. Íme 8 pont arról, hogy mi okozhat kellemetlen szájszagot:
1. Rossz szájhigiénia, fogszuvasodás, nem megfelelő fogápolás, fogíny vagy fogágygyulladás, torok,-mandula vagy arcüreggyulladás: szájüregünkben számtalan baktérium él, melyek az elfogyasztott táplálék emésztését segítik elő (a fehérjéket kénvegyületekké alakítják át). Ezen baktériumok elszaporodása esetén kellemetlen szájszag alakulhat ki. Ennek elkerülése érdekében a főbb étkezéseket követően mossunk alaposan fogat, rendszeresen járjunk fogorvoshoz, hogy elkerüljük a fogszuvasodást vagy fogíny-és fogágygyulladást, valamint kezeltessük orvosunkkal a különböző orr-garatüregi fertőzéseket.
2. Cukorbetegség esetén ún. acetonos lehelet alakul ki, mely a kellemetlen szájszag okozója lehet.
3. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta ún. ketózist okozhat, mely szintén a kellemetlen szájszag oka lehet.
4. A túl hosszú ideig tartó böjtölés is acetonos lehetet okozhat.
5. Egyéb emésztőrendszeri megbetegedések is okozhatnak kellemetlen szájszagot úgymint reflux betegség, rekeszizomsérv (ekkor a nyelőcső záróizma nem működik teljes értékűen, ezért gyakorlatilag a „gyomorszáj” nyitottá válik).
6. Szájnyálkahártya kiszáradása is gyakori kiváltó oka lehet a kellemetlen szájszagnak, melynek hátterében a kevés folyadékfogyasztás, dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás, nyitott szájjal alvás, egyes vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok és antihisztaminok állhatnak.
7. Tüdőgyulladás, krónikus hörgőhurut gyulladás (dohányzás esetén gyakoribb ennek előfordulása).
8. Máj-és vesebetegségek esetén ammónia (vizelet) szagú a lehelet. Ilyenkor érdemes minél előbb felkeresni kezelőorvosunkat.
Fotó: pixabay.com
