Egyes embereknek napi 3 kávéra van szüksége már ahhoz is, hogy túléljék a napot, míg mások számára bőven elég egy csésze kávé, ha egyáltalán fogyasztanak a koffeindús italból. De mi is lehet az alapja annak, hogy mennyi kávét iszunk naponta: az ízlésünk, szokásaink, környezetünk befolyásoló hatása, vagy netán a genetikánk?
A kérdésre nem lehet csupán egy tényezővel válaszolni: úgy tűnik, a környezetünk és öröklött tulajdonságaink egymást erősítő hatással vannak a kávéfogyasztásunk mennyiségére. Legalább is ezen következtetésre jutottak amerikai Lawrence Berkeley National Laboratory kutatója, Paul Williams és munkatársai, akik eredményeiket a Behavioral Genetics című tudományos folyóiratban jelentették meg.
Az első lépést a kávéfogyasztási szokásaink kialakulása felé valószínűleg környezetünk jelenti. Ha például sokat vagyunk olyan környezetben, ahol kávét fogyasztanak körülöttünk, például a munkahelyünkön, a környezetünk befolyásoló hatására előbb-utóbb valószínűleg mi is elkezdünk kávét inni. Ha pedig ezen felül öröklött hajlammal is rendelkezünk a kávéfogyasztásra nézve, ilyenkor az ezért felelős génjeink is aktiválódnak, így akár nagyobb mennyiségű kávé fogyasztására is hajlamosak lehetünk.
A kutatók 4,788 szülő-gyermek páros, valamint 2,380 testvér adatait és kávéfogyasztási szokásait dolgozták fel a vizsgálat során. A részt vevők a Framingham kutatásban részt vevők közül kerültek ki, mely kutatást eredetileg 1948-ban indították el a massachusettsi Framinghemben a szív- és érrendszeri megbetegedések és az életmód kapcsolatának vizsgálata céljából. A részt vevők 3-5 évente részletes információt nyújtanak étkezési és életmódbeli szokásaikról, betegségekről és gyógyszerszedésükről.
Mivel a kutatásban teljes családok vesznek részt, statisztikai számítások segítségével a kutatók számára megítélhető volt, mennyiben felelős a kávéfogyasztásért genetikánk, és milyen befolyásoló hatással rendelkezik a környezet: a vizsgálat alapján a kávéfogyasztásért 36-58% felelnek génjeink, a fennmaradó részért pedig a környezetünk.
Míg az egyértelműen kiderül tehát a kutatásból, hogy jelentős szerepet játszanak a kávéfogyasztás mértékében génjeink, egyelőre nem ismert, pontosan mely gének is állnak a háttérben, ennek meghatározására további vizsgálatok lesznek szükségesek.
Korábbi kutatások során már meghatározták azt is, melyek azok a környezeti tényezők, melyek leginkább hatással vannak a kávéfogyasztás mértékére. Ezen tényezők a földrajzi helyzet, életkor, nem, és az, hogy az illető dohányzik-e – minden tényezőt összevetve a legnagyobb kávéfogyasztók az európai dohányzó férfiak.
Ha tehát eddig azt hittük, nincs különösebb magyarázata annak, hogy miért is iszunk annyi kávét egy nap, amennyi szokásunkká vált, most kiderült az igazság: bár környezetünk hatására kezdünk hódolni a kávéfogyasztás élvezetének, génjeinké a végső döntés abban, hogyan alakulnak ki kávéfogyasztási szokásaink.
Forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-03-complex-biology-hatred-coffee.html
Forrás: pixabay.com
