Itt az ideje kideríteni, hogy mit mond a tudomány.
Ki ne hallott volna a nátrium-glutamátról, mely az egyik leggyakoribb ízfokozó?! Sok rémhír kering róla az interneten, egyesek idegméregnek titulálják. Parkinson-kórt. Alzheimer-kórt, fejfájást és még egy sor szörnyű betegséget tulajdonítanak neki. Egyik olvasónk kérésére néztünk utána, hogy mit tud jelenleg a tudomány a nátrium-glutamátról? Az orvos válaszol.
Fotó: Pixabay.com
Az interneten rengeteg tévhit és rémhír lát napvilágot nap, mint nap. Gyakran találkozunk összeesküvés elméletekkel, mely szerint egyes gyógyszereket vagy élelmiszeralapanyagokat népirtásra használnak és forgalmaznak. Az utóbbi években nincs ez másképp a nátrium-glutamátnál sem, mely a természetben is előforduló glutaminsav, nátriummal alkotott egyik sója. A glutaminsav a szervezetünkben is megtalálható, a nem esszenciális aminosavak közé tartozik, tehát a szervezetünk is előállítja, nem is kevés mennyiségben és még az anyatej is tartalmazza! Az FDA (Amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerügyi Hivatal) weboldalán közölt információ szerint egy átlagos felnőtt naponta 13 gramm mennyiségben fogyaszt glutamátot (a bevitt természetes élelmiszereken keresztül) és a hozzáadott nátrium-glutamát alig 0,55 gramm mennyiséget tesz ki.
Kétségtelen, hogy a nátrium-glutamát rövidítése MSG (monosodium-glutamate) nem egy bizalomgerjesztő. Sőt, ez az adalékanyag E621 számmal is jelölve van, mely méginkább megrendítheti a bizalmat. De nem is neve miatt fogyasztjuk és szeretjük, hanem mert rengeteg élelmiszer ízfokozójaként használják, neki köszönthejtük az ételek húsos ízét. Először a keleti ételekben vált ismertté, azonban mára már az élelmiszerek jolly jokerévé vált. Többek között megtalálható a konzervekben, chipesekben, szójaszószban és készételekben is. Nem is volt kezdetekben semmiféle probléma ezzel az adalékanyaggal, mígnem megjelentek az összeesküvések és a népírtó gyógyszerlobby elképzelések.
Az interneten megjelent, szerző nélküli irományokban egyenesen idegméregnek tartják a nátrium-glutamátot. Egyesek szerint Parkinson-kórt, Alzheimer-kórt, fejfájást, mellkasi fájdalmat, hányingert, hányást, asztmás rohamokat idézhet elő, és még sorolhatnánk, talán nincs is olyan betegség, aminek köze ne lenne a nátrium-glutamátnak. Ennyi betegség hallatán, a szemfülesebb olvasó már gondolhatja, hogy ezek az állítások nem igazán állhatják meg a helyüket. De nézzük meg mit mond a tudomány.
Kétségtelen, hogy megjelentek olyan tudományos publikációk is, melyek egészségkárosító hatást tulajdonítanak a nátrum-glutamátnak. Ezt az egészségkárosodást csak patkányokon sikerült kimutatni, mely szerint a sokszor igen nagy dózisban adott nátrium-glutamát okozhat agykárosodást és egyéb súlyos betegséget is.
Egy viszonylag nagyobb klinikai kutatás keretében végzett vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a napi 147 gramm dózisú nátrium-glutamátnak semmilyen agykárosító hatása nincs az emberi szervezetben. Természetesen ezen kívül még számos pro és kontra tudományos bizonyítékok jelentek meg a nátrium-glutamát egészségre gyakorolt hatásáról. Bőven lehet csemegézni, google és a pubmed a barátunk.
Ezek alapján kétséget kizáróan nem lehet bizonyítani és elvetni sem a nátrium-glutamát egészségkárosító hatását. Ami segíthet nekünk azok az ajánlások és tények, melyek a következők:
1958 óta az FDA, és már évek óta az európai hatóságok is a nátrium-glutamátot a megbízható adalékanyagok listáján tartja számon.
1995-ben az FDA felülviszgáltatta a nátrium-glutamáttal kapcsolatos tudományos publikációkat egy független kutatócsoporttal (FASEB) is, mely során kiderült, hogy a nátrium-glutamát biztonságosnak tekinthető.
2005-ben a Harvard Egyetem munkatársai egy tanulmányt adtak ki a nátrium-glutamáttal kapcsolatban.
Egy 2016-ban megjelent tudományos publikáció szerint a nátrium-glutamát:
Mérsékelt mennyiségű fogyasztása nem okoz egészségkárosodást.
Több élelmiszer és étel összetevője, úgy mint a paradicsom, hal, gomba, húsfélék.
Az ízfokozó hatása miatt egészségesebbé tehetőek az ételek, hiszen kevesebb sót és egyéb ízesítőt kell használni.
Az arra érzékenyeknél, úgynevezett kínai étterem szindrómát (melynek tünetei: fejfájás, izzadás, bőrpír, hányinger, hányás, mellkasi fájdalom) okozhat, de ez a tünetegyüttes az ételek magas só-és zsírtartalmával hozható kapcsolatba.
Az eddigi bizonyítékok és ajánlások alapján elmondható, hogy a nátrium-glutamát, mely egyes élelmiszerek, készételek, életízesítők és fűszerkeverékek alapanyagaként használatos, tudományos szempontból nem bír egészségkárosító hatással és az egészséges étrend részeként nem okozhat problémát. Persze ehhez az kell, hogy mérsékelten fogyasszunk belőle és kiegyensúlyozott legyen a táplálkozásunk.