A kánikula beköszönte magában hordozza a hőség és az erős napsütés okozta betegségek kialakulásának kockázatát. Leggyakoribb formája a napszúrás, de súlyos esetben hőguta, hőkimerülés is kialakulhat. Milyen tünetek alapján ismerhetjük fel ezeket az állapotokat, mi a teendő, és mikor kell orvoshoz fordulni?
Fotó: pixabay.com
A napszúrás a fejbőrt ért hosszan tartó, erős napsütés miatt alakul ki. A napsugárzás felmelegíti a fejbőrt, az alatta található koponyacsontokat, és ha elég sokáig vagyunk kitéve direkt napsugárzásnak, a koponyacsont alatt található agyhártyát is. Ilyenkor egy úgynevezett steril agyhártya-gyulladás jön létre, mely annyit jelent, hogy nem baktériumok, vagy vírusok okozzák az állapotot, hanem a direkt hőhatás következménye.
Napszúrás esetén felborul a szervezet folyadék-háztartása is, így kiszáradás is fennáll. Emellett a fokozott izzadással nem csak vizet, hanem sót is veszítünk, tehát sóhiány is kialakul szervezetünkben.
A napszúrás tünetei a fejfájás, gyengeség, szédülés, hányinger, esetleg hányás, hőemelkedés, súlyos esetben akár ájulás is előfordulhat. A napszúrás egy maradandó károsodás nélkül gyógyuló állapot, a tünetei 24 órán belül megszűnnek.
Amennyiben a tünetek nem szűnnek 24 óra után sem, vagy súlyosbodnak, zavartság, eszméletvesztés, szapora pulzus, gyors, felszínes légzés, magas láz, izomgörcsök, súlyos hányás alakulnak ki, már nem napszúrásról, hanem hőgutáról beszélünk. A hőguta súlyos állapot, szövődményeként akár agykárosodás, vagy egyéb szervek károsodása is kialakulhat, így mindenképpen orvosi ellátást igényel.
Mi a teendő napszúrás, hőguta esetén?
Amennyiben hosszan tartó napsütés után fejfájást, szédülést, hőemelkedést, hányingert észlel, az első teendő árnyékos, hűvös helységet keresni. A fejtető felhevülése miatt a fejre helyezett hideg vizes borogatással csökkenthetjük a tüneteket. Mivel napszúrás esetén kiszáradás is fennáll, bőséges folyadékpótlásra is szükség van. A nagyfokú izzadással sót is veszít a szervezetünk, ennek a pótlása is szükséges, így a legalkalmasabbak folyadékpótlás céljára a sportoláshoz is használt ún. izotóniás italok, vagy 1 liter vízhez 1 teáskanálnyi sót adva is kielégíthetjük a szervezet igényét. Sópótlásra sós ételek, rágcsálnivalók fogyasztása is megfelelő lehet.
A kialakult fejfájás, hőemelkedés láz- és fájdalomcsillapító tabletta alkalmazásával enyhíthető. Amennyiben hányinger, hányás is fennáll, érdemes tabletta helyett fájdalomcsillapító kúpot használni, elsősorban gyermekek esetén.
Amennyiben a tünetek 24 óra elteltével nem szűnnek meg, vagy fokozódnak, minden esetben orvoshoz kell fordulni! Ha súlyos, hőgutára utaló tüneteket észlelünk, azonnal hívjuk a 112-t, mert a hőguta kezelésére sürgősségi osztályos ellátás szükséges!
Hogyan előzzük meg a napszúrást?
A napszúrás megelőzésére a meleg idő beköszöntével mindenkinek érdemes odafigyelnie, azonban a gyermekek, idősek, szív- és érrendszeri betegségben, vesebetegségben szenvedők, cukorbetegek, és a túlsúlyos emberek fokozott veszélynek vannak kitéve, tehát esetükben még fontosabb a megelőzés!
Amennyiben kimegyünk a napra, tegyünk fel kalapot, sapkát, vagy nedvesítsük be hajunkat, hogy elkerüljük a fejtető felhevülését!
Délelőtt 11 óra és délután 3 óra között ne legyünk kint a napon, mivel ekkor a legerősebb a napsugárzás!
Figyeljünk oda a megfelelő folyadékbevitelre! Legmegfelelőbbek erre a célra az izotóniás italok vagy víz fogyasztása, kerüljük a cukros italok, koffein- és alkoholtartalmú italok fogyasztását!
Amennyiben mégis kialakulnak a napszúrás tünetei, vonuljunk árnyékos, hűvös helyre, alkalmazzunk hideg vizes borogatást, pótoljuk az elveszített folyadékot és sót, és szükség szerint alkalmazzunk láz- és fájdalomcsillapító tablettát. A tünetek 24 órán túli fennállása, vagy súlyosbodása esetén azonnal hívjuk a 112-t, mert orvosi ellátás szükséges!
Online Neurológus Videó Konzultáció
