Különböző betegségek jelei is lehetnek.

Mindannyiunkkal megesik időnként, hogy sietségünkben nekimegyünk az asztal sarkának, vagy belerúgunk a küszöbbe, esetleg elesünk vagy ütés ér minket – ilyenkor a sérülés helyén kékeslila elszíneződés, ún. véraláfutás (hematóma) keletkezik. Egyeseknél ez olyan kis erejű sérüléseknél is megesik, hogy nem is emlékszünk rá, honnan jönnek a véraláfutások, mások bőrén csak nagyobb sérülések hagynak nyomot. De vajon mi az, ami még normális, és mikor kell orvoshoz fordulnunk?

Fotó: pixabay.com

Mi is az a véraláfutás?

A véraláfutások úgy keletkeznek, hogy a testet ért erőhatás következtében a bőr alatti kis erek megrepednek, és vér kerül a bőr alá. A véraláfutások színe először általában kékeslila, majd az idő múlásával zölddé, majd sárgává válnak, végül elhalványulnak. A véraláfutások gyógyulásának ideje egyénenként, és a sérülés nagyságától függően is változhat, néhány naptól akár hetekig is eltarthat.

A gyakori véraláfutások oka lehet egyéni sajátosság, azonban, ha a véraláfutások száma, vagy gyógyulásuk hossza valakinél hirtelen megemelkedik, mindenképpen érdemes ennek az okát megkeresni, mivel a háttérben kezelést igénylő állapotok is állhatnak.

Mi lehet az oka a gyakori véraláfutásoknak?

Előfordul, hogy öröklött módon, alkati adottságként lesznek könnyebben kék-zöld foltjaink. Elsősorban nőknél gyakoribb, hogy a kiserek sérülékenyebbek, és emiatt sokszor keletkeznek a kisebb-nagyobb véraláfutásaik, elsősorban a karokon és a lábon. Ha édesanyánknál, testvérinknél is ez a helyzet, és semmi egyéb tünetünk nincs, általában nincs ok aggodalomra.

Az életkor előrehaladtával már kisebb sérülések esetén is könnyebben keletkeznek véraláfutások. Ez teljesen normális jelenség, mivel idősebb korban a bőr fokozatosan elveszíti védő zsírrétegét, mely „kipárnázza” a bőr alatt futó kisereket, valamint az erek fala is törékenyebbé válik, így könnyebben megrepednek ütés hatására.

Egyes gyógyszerek, elsősorban véralvadásgátlók szedése esetén könnyebben alakulnak ki véraláfutások és vérzések. Ilyen gyógyszerek például a warfarin, heparin, dabigatran, rivaroxaban, apixaban, aspirin és clopidogrel hatóanyagú készítmények. A véralvadásra ható szereken kívül szteroidok (például a prednisone), egyes antidepresszánsok (például a citalopram és fluoxetine tartalmú készítmények), gyulladáscsökkentők (például az ibuprofen, naproxen, celecoxib tartalmú szerek) szedése mellett is gyakoribbá válhatnak a véraláfutások.

Egyes gyógynövénykészítmények és étrendkiegészítők, mint például a ginzeng, fokhagyma, gyömbér, halolaj és az E-vitamin fogyasztása is növelheti a vérzések és véraláfutások gyakoriságát.

Vitaminhiányok is okozhatnak gyakoribb véraláfutásokat. C-vitamin hiány esetén a sebgyógyulás zavart szenved, így nem csak könnyebben alakulhatnak ki véraláfutások, de gyógyulásuk is hosszabb időt vesz igénybe. A súlyos C-vitamin hiány igen ritka, azonban gyakrabban alakul ki idősekben és dohányzók esetén. A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet, így K-vitamin hiány esetén növekszik vérzések és véraláfutások kialakulásának gyakorisága.

Ritkán tumoros megbetegedések jeleként is jelentkezhetnek véraláfutások és vérzések, elsősorban olyan daganatok esetén, melyek a csontvelőt érintik. Ilyen a leukémia, mely esetén a fogínyvérzés megjelenése is figyelmeztető tünet lehet.

Öröklött véralvadási zavarok is okozhatnak gyakori véraláfutásokat és vérzéseket, melyek esetenként súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek. Ezek a betegségek nem hirtelen jelennek meg, általában már gyermekkortól kezdve okoznak tüneteket.

További betegségek is vezethetnek gyakori véraláfutásokhoz és vérzésekhez, ilyenek az alacsony vérlemezke szám, a vérlemezkék működési zavara, végstádiumú vesebetegség, Cushing szindróma, alultápláltság, az alkoholfüggőség és a májbetegségek.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Egy-két lila folt általában még nem ad okot aggodalomra, ám amennyiben azt vesszük észre, hogy gyakoribbá válnak testünkön a véraláfutások, vagy kis ütések után is nagy kiterjedésű, fájdalmas, vagy lassan gyógyuló véraláfutások alakulnak ki, keressük fel háziorvosunkat. Amennyiben a gyakoribb véraláfutások mellett vérzést is tapasztalunk, akár testünk más helyen is (például fogínyvérzés, véres vizelet), azonnal forduljunk orvoshoz!

Mit tehetünk a véraláfutások ellen?

A legjobb, amit tehetünk, a véraláfutások megelőzése. Ezt elsősorban óvatossággal és odafigyeléssel érhetjük el, ami kifejezetten fontos idősebb életkorban, öröklött véralvadási zavarban szenvedők, valamint véralvadásgátlót szedők esetén.

A vitamin- és tápanyaghiányok elkerülése érdekében folytassunk vitaminokban és nyomelemekben gazdag, változatok, egészséges táplálkozást!

Hogyan kezeljük a véraláfutásokat?

A véraláfutások általában nem igényelnek kezelést, magunktól is felszívódnak néhány nap alatt.

Amennyiben a véraláfutás duzzanattal, fájdalommal jár, a duzzadt terület hűtőborogatásával csökkenthetjük a panaszokat, valamint a fájdalom enyhítésére alkalmazhatunk fájdalomcsillapító gyógyszereket.

Amennyiben véraláfutásokra, vérzésre hajlamosító gyógyszer szedése mellett jelentkeznek a panaszok, forduljunk orvoshoz a gyógyszeres terápia esetleges módosítása céljából. Orvosi javaslat nélkül soha ne hagyjuk abba a gyógyszerek szedését!

A véraláfutások gyakoribb előfordulása tehát az esetek jelentős részében normális lehet, azonban egyes esetekben komoly betegségek, vagy gyógyszermellékhatás is állhat a háttérben. Amennyiben a véraláfutásaink száma hirtelen megnövekszik, gyógyulásuk elhúzódik, esetleg fájdalmassá, kiterjedtebbé válnak, vagy vérzés jelentkezik, forduljunk orvoshoz az esetlegesen háttérben álló betegségek kivizsgálása céljából!