A demencia világszerte, így hazánkban is igen nagy problémát jelent, Magyarországon kb. 200 ezer ember szenved a betegségben. Nem csak az egészségügyre, de a családokra nézve is igen nagy terhet jelentenek a demens betegek, így a korai felismerés a demens betegek megfelelő ellátása, segítés érdekében nagyon fontos.

De mikor is beszélünk demenciáról? A demencia a kognitív funkciók olyan súlyos fokú zavarát jelenti, mikor már a mindennapi életvitelben is gondok adódnak. Bár általában a gondolkodásban bekövetkező problémák kerülnek kiemelésre, a demencia emellett magatartási-pszichológiai tünetekkel, és a mindennapi aktivitás megváltozásával is jár.

A demencia kialakulása persze nem egyik napról a másikra történik, megkülönböztetünk a kognitív funkciókban beállt olyan változásokat is, melyek a demecia előszobáinak tekinthetőek. A legkorábbi stádiumban szubjektív kognitív károsodásról beszélhetünk, amikor a gondolkodási tesztek még ugyan nem mutatnak eltérést, azonban az egyén már érzékeli a szellemi teljesítményében bekövetkező változást. Amennyiben a szellemi teljesítőképesség tovább romlik, és már eléri azt a szintet, hogy a demencia mérésére szolgáló gondolkodási tesztekben is eltérést tudjunk megfigyelni, enyhe kognitív zavarról beszélünk: ilyenkor a mindennapi tevékenységek még kivitelezhetőek, de már több odafigyelésre, különböző stratégiák, pl. cetlizés bevezetésére van szükség.

Eddig is ismert volt, hogy a kognitív képességek romlásával bizonyos funkciók, köztük a pénzügyi képességek is romlanak, mely miatt a demens betegek kiszolgáltatottá válnak, és könnyen pénzügyi csalások áldozatai lehetnek. Egy kutatás azonban azt találta, hogy a pénzügyi képességek romlása nem a demencia kialakulásának késői következménye, hanem akár a betegség igen korai jele is lehet.

A John Hopkins Egyetem kutatócsoportja által elvégzett kutatásból született tanulmányt a JAMA nevű, magas presztízsű tudományos folyóiratban jelentették meg, mely vizsgálatban a pénzügyi problémák megjelenésének, valamint a demencia kialakulásának kapcsolatát vizsgálták.

A vizsgálat során a kutatók több, mint 80 ezer 65 év feletti beteg egészségügyi adatait dolgozta fel, összevetve egy országos adatbázis hitelinformációival. A megjelentetett tanulmányban végül kb. 27 ezer, demenciával diagnosztizált beteg adatainak feldolgozásából kapott eredményeket ismertették.

A vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy azon betegeknél, akiknél a későbbiekben demenciát diagnosztizáltak, már 6 évvel a diagnózis előtt nagyobb eséllyel fordult elő fizetési késedelem, és gyakrabban kerültek rosszabb hitelminősítési kategóriába már 2,5 évvel a demencia felismerése előtt.

Mivel már régóta ismert, hogy az iskolai végzettség szintje és a demencia kialakulása között egyértelmű kapcsolat van, miszerint az alacsonyabb iskolai végzettség esetén nagyobb demencia kialakulásának kockázata, a kutatók ebből a szempontból is megvizsgálták a betegeket. Azt találták, hogy alacsonyabb iskolázottság esetén már korábban, a diagnózis előtt akár 7 évvel is nagyobb a fizetési késedelem előfordulásának esélye, tehát esetükben már igen korán megfigyelhetőek a pénzügyi problémák.

Míg a jelenleg elvégzett demencia tesztek többsége a memóriafunkciókra és a gondolkodási problémákra fókuszál, ez a tanulmány rámutatott arra, hogy érdemes lenne a pénzügyi készségek vizsgálatára is nagyobb hangsúlyt fektetni, mivel ez a tünet már hosszú évekkel a betegség kialakulása előtt jelezheti a demencia kialakulásának emelkedett kockázatát. Az erre vonatkozó, a vizsgálatban is alkalmazott 20 perces kérdőív használatával már igen korán észlelni lehetne a kognitív funkcióban kialakult apró változásokat is, így lehetővé téve nem csak a korai felismerést, de a demencia kialakulásának megelőzésére, a folyamat lassítására és a család segítésére is lehetőséget kaphatnánk.