A COVID-19 járvány számtalan negatív egészségi hatással, szövődménnyel és maradványtünettel jár még a betegségből gyógyultak számára is, azonban van egy olyan tünete, mely nem csak a megbetegedetteket, hanem mindannyiunkat érinthet: az alvászavarok.

Az alvás, méghozzá a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás igen fontos részét képezi életünknek: a nem megfelelő alvás számos negatív hatással jár egészségünkre nézve, többek között növeli a

  • szív-és érrendszeri megbetegedések,
  • anyagcserezavarok,
  • az elhízás, illetve a hangulat- és memóriazavarok kialakulásának kockázatát,
  • és összességében gyorsítja az öregedés folyamatát.

A stresszel járó események következtében alvászavarok alakulhatnak ki, valamint a már meglévő alvászavarok is rosszabbodhatnak. Nem meglepő tehát, hogy a COVID-19 járvány megjelenése, a betegségtől való félelem, és a korlátozó intézkedések miatt a szociális kapcsolatok csökkenése igen rossz hatással volt az emberek lelki állapotára, mely sokak esetén az éjszakai pihenésre is kihatott.

Egy nemrégiben, a Journal of Clinical Sleep című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a COVID-19 pandémia hatásait vizsgálta az alvás minőségére és mennyiségére nézve. A vizsgálat első felében több, mint 3000 ember vett részt 49 országból, akik egy online kérdőívet töltöttek ki az alvási szokásaikkal és azok változásával kapcsolatban. A vizsgálat második részében több, mint 1000 amerikai állampolgár válaszolt egy módosított kérdőívre, melybe többek között az alkoholfogyasztási és dohányzási szokások, valamint ezek kapcsolata az alvási szokások változásával is belekerültek.

A vizsgálat eredményei alapján az első kérdőívet kitöltők közel 2%-a volt elégedetlen az alvásuk minőségével, míg a válaszadók 40%-a számolt be rosszabb alvásminőségről a COVID-19 pandémia előttihez képest, 20%-uk esetén pedig növekedett az altatószerek szedésének gyakorisága. A második kérdőívet kitöltő, független vizsgálati csoport esetén is igen hasonló eredmények születtek.

A nők rosszabbul alszanak, mint a férfiak

A vizsgálat eredményei alapján az alvászavarok által a nők jobban érintettek, mint a férfiak: esetükben nagyobb valószínűséggel alakultak ki újonnan vagy rosszabbodtak a már meglévő alvászavarok, valamint a férfiakkal ellentétben gyakrabban fordultak altatószerekhez is. Az alvásproblémák legerősebben a 31-45 év közöttieket érintették, és a karantén, a fizikai aktivitás csökkenése, valamint a keresőképességben bekövetkező negatív változás is növelte az alvászavarok kialakulásának gyakoriságát.

Az alvászavarok tünetei

A vizsgálatban résztvevők leggyakrabban álmatlanságról, elalvási gondokról számoltak be, valamint a cirkadián ritmus, vagyis az alvás-ébrenlét idejének a megváltozásáról. A szociális kapcsolatok csökkenése és napi rutin elvesztése gyakran vezetnek a cirkadián ritmus megváltozásához, mivel ilyenkor felborul testünk belső órája. A válaszadók emellett általánosan hosszabb alvásidőről számoltak be a pandémia előttihez képest, azonban összességében kevésbé pihentetőnek értékelték az alvásukat.

Érdekes módon azt is megfigyelték a vizsgálat során, hogy a COVID-19 pandémia elején a bevezetett korlátozások, a következményes home office még jót is tett azoknak, akik nem veszítették el keresőképességüket: jobban aludtak, színesebbeket álmodtak, azonban az idő előrehaladtával esetükben is egyre többen szembesültek alvásproblémákkal.

Míg tehát a COVID-19 fertőzés esetén gyakran számolnak be alvászavarokról, ez nem csak a fertőzésen átesetteket érintő probléma: a COVID-19 pandémia és a következményes korlátozó intézkedések számtalan embernél vezettek különböző alvászavarok kialakulásához. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás nem csak a pihenés, de egészségünk megőrzése és immunrendszerünk megfelelő működése érdekében is kifejezetten fontos.

Amennyiben nappali aluszékonyság, egésznapos fáradtság, elalvási vagy átalvási gondjai vannak érdemes egy neurológus szakorvost, szükség esetén szomnológust felkeresni, aki segíthet az alvási gondok megoldásában. 

Forrás:

Mandelkorn U, Genzer S, Choshen-HIllel S, et al. Escalation of sleep disturbances amid the COVID-19 pandemic: a cross-sectional international study. Journal of Clinical Sleeep Medicine. Published online Januar 1, 2021. https://doi.org/10.5664/jcsm.8800

Fotó: pixabay.com