Az optimális mennyiségű húsfogyasztás körül rengeteg a vita és a kérdés, és nagyon sok téves információ is kering. Sokak számára ismert, hogy vörös húsok helyett érdemes fehér húsokat választani, azonban az egészséges táplálkozáshoz nem csak a hús minőségére, de mennyiségére is oda kell figyelnünk. Van egyáltalán szüksége szervezetünknek a húsfogyasztásra, és ha igen, miből, mennyit fogyaszthatunk biztonságosan?
Az emberi szervezet fehérje igénye naponta 0,8 g testsúly-kilogrammonként, tehát egy átlagos testsúlyú nő fehérje szükséglete kb. 48 g naponta, míg egy átlagos testalkatú férfi napi fehérje szükséglete kb. 60 g. Testünk fehérjeigényének kielégítésére mind állati, mind növényi eredetű fehérjék alkalmasak, azonban általánosságban elmondható, hogy az állati eredetű fehérjék könnyebben hasznosulnak szervezetünkben. Az állati eredetű fehérjék alatt természetesen nem csak a húsokat értjük, ide tartoznak a tejtermékek, halak és a tojás is.
A húsokban a fehérjén túl megtalálhatóak a szervezetünk számára nélkülözhetetlen, úgynevezett esszenciális aminosavak is, melyek a fehérjék építőkövei, valamint egyes vitaminok, például a B12 vitamin, valamint elsősorban a vörös húsoknak magas vas tartalma is előnyös szervezetünk számára.
A húsfogyasztás mindezeken túl segítségünkre lehet a fogyásban, izomzatunk fenntartásában, valamint magas fehérjetartalmuknak köszönhetően a húsok növelik a teltségérzetet, így összességében csökkenti a bevitt kalóriák számát.
Bár a húsfogyasztásnak vannak tehát előnyös hatásai, azonban nem mindegy, milyen fajta húst fogyasztunk, ahogyan a mennyisége sem. A vörös húsok, mint marha, disznó, bárány fogyasztása helyett elsősorban fehér húsok, például csirke, pulyka, illetve halfajták fogyasztása javasolt.
Különösen nagy veszélyt jelentenek egészségünkre nézve a feldolgozott húskészítmények, többek között a felvágottak, szalámik, kolbászok és pástétomok, mivel ezek magas zsírtartalma mellett sótartalmuk is igen magas, és különböző tartósítószereket, mesterséges ízanyagokat tartalmaznak. Ezen készítmények rendszeres fogyasztása növelheti elsősorban daganatos betegségek, valamint szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A minőség mellett a mennyiségre is oda kell figyelni. A nyugati táplálkozás jellemzője, hogy átlagosan több, mint 90 g húst fogyasztunk naponta, melynek nagyobb része vörös hús, vagy feldolgozott húskészítmény. A napi húsfogyasztást egészségünk megőrzése érdekében mindenképpen érdemes 70 g alá csökkenteni, de napi kb. 20 g hús fogyasztása is elegendő szervezetünk számára.
Az egészséges táplálkozás részeként tehát heti 1-2 alkalommal, kis mennyiségben megengedett a vörös húsok fogyasztása, azonban hét többi napján, ha a húsfogyasztást nem tudjuk nélkülözni, igyekezzünk fehér húsokat vagy halat fogyasztani. Emellett mindenképpen iktassunk be minden nap legalább egy olyan étkezést, amikor nem fogyasztunk húst.
A fehérjebevitelünk nagyobb részét javasolt húsfogyasztás helyett tejtermékek, halak, tojás, illetve növényi eredetű fehérjék fogyasztásával fedezni. Jól hasznosuló, magas fehérjetartalmú növények például a rizs, bab, szója, egyes magvak, de ezeken túl is fontos, hogy minél többféle zöldséget iktassunk be a táplálkozásunkba.
A húsfogyasztás tehát a kiegyensúlyozott étrend részét képezheti, azonban fontos, hogy vörös húsok és feldolgozott húskészítmények helyett elsősorban a fehér húsokat, halakat válasszuk, és naponta legfeljebb 70 g húst fogyasszunk. Amikor csak tehetjük, a húsok helyett, vagy az elfogyasztott hús mennyiségének csökkentésére fogyasszunk minél több zöldséget, és naponta legyen legalább egy olyan étkezésünk, amikor nem fogyasztunk húst. A mértékletes, minőségi húsfogyasztás, és a zöldségekben gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozással segíthetjük szervezetünk egészséges működésének fenntartását, és csökkenthetjük elsősorban bélrendszeri daganatok kialakulásának kockázatát.
Fotó: pixabay.com
