Mai világunkban gyakorlatilag népbetegségnek tekinthető a stressz, és szinte elkerülhetetlen. Van, akiknél csak időnként jelentkezik. De akadnak sajnos olyanok is, akiknél mindennap jelen van, ezáltal állandóan ki vannak téve a tartós idegességnek. A stressznek nemcsak pszichés megnyilvánulásai lehetnek. Tartós fennállás esetén bizony megjelennek szomatikus (testi) tünetek is, melyek igennagy hatást gyakorolhatnak a szervezetre, akár több szervünk működése is megváltozhat.

Fotó: Pixabay.com

Mi a stressz?

Gyakorlatilag minden olyan negatív tényező, amely folyamatos idegességet, feszültséget kelt. Ez a negatív tényező lehet akár egy párkapcsolati probléma, munkahelyi ártalmak, szomszédjaink jelenléte, egy bizonyos élethelyzet. Egyszóval bármi, amely feszültséget okoz számunkra.

Stresszhatás

Akut stresszhatás esetén, például ha megtámadnak az utcán, akkor szervezetünk védekezőreakciója aktiválódik, a vészhelyzet elhárítása érdekében. Ezt hívják úgy is, hogy Cannon-féle vészreakció. Fight or Flight. Támadj vagy menekülj. Tehát fel kell készíteni a szervezetet az esetleges támadásra vagy menekülésre, ezért szervezetünkben a stresszhormonok (adrenalin és noradrenalin) szintje fokozódik. A vérnyomás emelkedik, szaporábbá válik a szívverés, az izmokban fokozódik a véráramlás. A kortizol nevű hormon szintje is megemelkedik, amely hatására cukor szabadul fel, így biztosítva az energiát az izmoknak (azért, hogy tudjunk futni vagy támadni) és az agynak (támadás esetén bizony tudni kell gondolkodni).  Amint elmúlik az akut stresszhatás, az egyensúlyi állapot visszatér és minden normalizálódik.

A mindennapok során, túlhajszoltság vagy folyamatos feszültség esetén ez az akut stresszhatás már olyankor is aktiválódik, amikor még nincs is vészhelyzet, ellenben tartósan fennáll. Ez a folyamatos készültség egy állandósult stresszes állapothoz vezet, amely már nem csak pszichés tüneteket tud okozni. Sajnos fizikailag is megbetegítheti az embert és több szervet, szervrendszert is érinthet.

Szív-és érrendszert érintő hatások

A krónikusan fennálló stresszes állapot igencsak igénybe veszi a szív-és érrendszerünket, amely hosszútávon magasvérnyomás betegség, szívinfarktus vagy stroke kialakulásához vezet.

Izomrendszerre gyakorolt hatás

A stresszhatás során az izmokban a véráramlás megemelkedik, az izmok megfeszülnek. A tartósan fennálló stressz esetén az izomfeszülés is állandósul, és ún. tenziós típusú fejfájás, nyaki, háti, esetleg deréktáji fájdalmak alakulhatnak ki. A folyamatos izomfeszülés és gondolkodás miatt alvászavarok is kialakulnak.

Gyomor-és bélrendszert érintő hatások

Gyomorégés, súlyosabb esetben reflux is kialakulhat. Tartós fennállás esetén gyomor-és nyombélfekély kialakulásának kockázata is megnő.

Akiknél a vércukorszint nem normalizálódik, tartós stressz esetén cukorbetegség kialakulásával is számolni kell.

Férfiaknál merevedési zavart okozhat, nőknél menstruációs problémák alakulhatnak ki, továbbá csökkenhet a libidó (szexuális vágy) mindkét nem esetén.

Védekezni leginkább úgy lehet, ha messze elkerüljük azokat a faktorokat, melyek stresszt okoznak számunkra. Önmagában egy tárgy vagy dolog nem igazán okoz tartósan fennálló stresszes állapotot. Azt javaslom figyeljék meg környezetüket és leginkább önmagukat, hogy mely faktorok okoznak tartós idegességet. Ha sikerült azonosítani a stresszort (azt a faktort, mely a stressz állapotot okozza) minél hamarabb szabaduljunk meg tőle és minden bizonnyal mind a pszichés, mind a fizikai tünetek megszűnnek majd.