Van remény, hogy visszakapjuk a régi életünket?
Már hazánkban is megkezdődtek az oltások a COVID-19 elleni vakcinákkal, ez azonban nem azt jelenti, hogy az oltottak rögtön el is dobhatják a maszkjukat. Sajnos továbbra is hordanunk kell a maszkot és odafigyelni a távolságtartásra, egészen addig, míg a lakosság legalább 60-70%-a nem rendelkezik védettséggel a koronavírus ellen. De mi is ennek az oka?
- Egyik oltás hatásossága sem 100%.
A Moderna és Pfizer vakcinák hatásossága a klinikai vizsgálatok alapján 95% - ami azt jelenti, hogy bár az emberek 95%-ánál megfelelő védelem alakul ki a koronavírus okozta megbetegedés ellen, minden 20. ember esetén nem alakul ki megfelelő védettség.
Mindemellett a vakcinákat optimális körülmények között tesztelik, míg a tömeges oltások esetén ez már nem mindig mondható el, hiszen eltérő módon történhet a vakcinák szállítása és tárolása is az előírttól. Éppen ezért a tömeges oltások során sokszor nem éri el az oltóanyag azt a hatékonyságot, melyet a klinikai vizsgálatok alatt figyeltek meg.
- Az oltás után nem alakul ki azonnal a védelem.
Egyetlen oltás után sem alakul ki azonnali védelem, immunrendszerünknek általában 2-3 hétre van szüksége ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű ellenanyagot termeljen. A jelenleg engedélyezett COVID-19 vakcinák esetén a védettség kialakulása még több időt vesz igénybe, mivel mind a Moderna, mind a Pfizer oltóanyagából két adagra van szükség.
Jelen esetben tehát a teljes védettség kialakulása az első oltástól számított 5-6 hét múlva történik meg.
- Még nem biztos, hogy a COVID-19 oltás megakadályozza, hogy továbbadjuk a vírust.
Az oltások kétféle módon alakíthatnak ki védelmet. Egyes oltások, pl. a kanyaró elleni védőoltás, megakadályozzák, hogy megfertőződjünk a vírussal, és emiatt nem alakul ki a betegség, míg mások, pl. az influenza elleni védőoltás csak a megbetegedés kialakulását akadályozzák meg, így az oltott emberek is tovább tudják adni a kórokozót.
A COVID-19 elleni vakcinák esetén biztos, hogy magát a betegség kialakulását megakadályozzák, az azonban még nem tisztázott, hogy a fertőződést, így a fertőzés továbbadását is meggátolják-e.
- A maszk védelmet nyújt a legyengült immunrendszerű betegeknek is.
A daganatos betegségben szenvedő vagy immunszuppresszív terápiát kapó betegek a koronavírus szempontjából veszélyeztetett rétegbe tartoznak, azonban a vakcinák klinikai vizsgálatai során csupán kevesen voltak, akiknél a beválogatás után daganatos betegséget diagnosztizáltak. Az ő esetükben azonban csak 76%-ban alakult ki védelem a koronavírus ellen, ami azt jelenti, hogy ha meg is kapják az oltást ezen betegek, nem biztos, hogy a legyengült immunrendszerük képes lesz elegendő ellenanyagot termelni a védelemhez.
Ezeknek a betegeknek tehát az oltás után is mindenképpen érdemes továbbra is maszkot hordani, hiszen nem tudhatjuk, milyen mértékű lesz esetükben a védelem, a maszk azonban továbbra is védi őket a COVID-19 ellen.
- A maszk minden koronavírus ellen védelmet nyújt, a mutáns vírusok ellen is.
Az új koronavírus variánsok megjelenése igen aggasztó, mivel az Egyesült Királyságban kimutatott vírusvariáns legalább 50%-kal fertőzőbb, és a legújabb adatok szerint halálosabb is az eredeti vírusnál. Bár az eddigi megfigyelések alapján a vakcinák az eddig felfedezett mutáns koronavírusok ellen is hatásosak, bármikor létrejöhetnek újabb variánsok, így a legbiztonságosabb továbbra is viselni a maszkot az oltás után.
Míg az oltás nem jelenti tehát azt, hogy azonnal megszabadulthatunk a maszkhordástól és egyéb óvintézkedésektől, ha azonban egy kicsit kitartunk még, amíg a lakosság megfelelő hányada megkapja a védőoltást, van rá remény, hogy a belátható jövőben visszatérhet az életünk a pandémia előtt megszokotthoz hasonló kerékvágásba.
Forrás: https://medicalxpress.com/news/2021-01-mask-youre-vaccinated.html
Fotó: pixabay.com
