Láthatatlan veszélyforrás!
A dohányzás káros hatásai mindenki számára ismertek: megnő a szív-és érrendszeri betegségek, daganatok, tüdőbetegségek kockázata, de gyakorlatilag minden szervünk károsodását okozhatja. Ezekért a hatásokért a nikotin mellett a dohányfüstben található, több, mint 2000 féle káros kémiai anyag felelős.
Míg az elsődleges dohányfüst, tehát a cigarettázó által beszívott füst csak a cigarettázóra tekintve jelent veszélyt, addig a passzív dohányzás, vagyis másodlagos dohányfüst a dohányzó környezetében lévő személyekre is veszélyes. A másodlagos dohányfüst a cigarettázó által kifújt, valamint a cigarettavégből felszálló füstből tevődik össze, passzív dohányzásról pedig akkor beszélünk, ha a környezetben lévő személy ezt beszívja. A passzív dohányzás létéről és veszélyeiről szintén sokan tudnak, azonban azt már viszonylag kevesen tudják, hogy a dohányzás egy harmadik fajtáját is megkülönböztetjük, melyet harmadlagos dohányfüstnek hívunk.
Mi az a harmadlagos dohányfüst?
A dohányzó környezetében lévő tárgyakon, a ruházatán, valamint a kezén lerakódnak a dohányfüstben lévő káros anyagok, többek között a nikotin. Az így lerakódott anyagok hosszú időn keresztül ott maradnak a tárgyak felületén, sőt, a levegőben található egyéb anyagok hatására átalakulhatnak az egészségre még károsabb vegyületekké. Ezen tárgyak érintésével a felületükön lévő anyagok átkerülnek a bőrünkre, onnan pedig már könnyen bekerülhetnek a szervezetünkbe, valamint a tárgyak felületéről ismét a levegőbe is kerülhetnek, tehát akár be is lélegezhetjük őket.
A harmadlagos dohányfüst elsősorban a gyermekek számára veszélyes, akik a dohányfüsttel szennyezett tárgyak érintése, esetleg a padlón mászás után sokszor a kezüket szájukba véve beviszik a szervezetükbe a káros anyagokat. A dohányzó szülők kezén található nikotin és egyéb káros anyagok továbbá a gyermek érintése során a bőrön keresztül is felszívódhatnak, akiknek alacsonyabb testsúlya miatt ezen anyagok felszívódása relatív nagyobb veszélyt jelent egészségükre. Míg a legnagyobb rizikócsoportot tehát a gyermekek, valamint az idősek jelentik, a harmadlagos dohányzás mindenkire nézve káros lehet.
Milyen veszélyei vannak a harmadlagos dohányfüstnek?
Állatkísérletek során már korábban is felmerült, hogy a harmadlagos dohányfüst káros hatással van a szervezetre, többek között növelheti a 2. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A napokban a University of California kutatói által bemutatott tanulmányban először sikerült emberekben is bizonyítani, hogy a harmadlagos dohányzás is befolyásolja sejtjeink működését.
A Prue Talbot által vezetett kísérletben a résztvevőknek csupán 3 órát kellett eltölteniük olyan helyiségben, melyet dohányfüsttel szennyeztek. Ezek után az orrnyálkahártyájukból vett mintában vizsgálták a kutatók, hogy a harmadlagos dohányfüst okozott-e változást a sejtek génműködésében.
Eredményként azt találták, hogy az orrnyálkahártya sejtjeiben 382 gén működése fokozódott, míg 7 gén működése csökkent – tehát már 3 órányi harmadlagos dohányzás is jelentős változásokat okozott a sejtek génműködésében, következményesen pedig magukban a sejtekben! A génműködés változása mellett a vizsgált sejtekben egy másik sejtalkotó változását is megfigyelték, mely hosszú távon a sejtek halálához vezethet.
Mivel az orrnyálkahártyában található sejtek nagyon hasonlóak a tüdő belsejét borító sejtekhez, valamint az orron keresztül a káros anyagok könnyen a légutakba juthatnak, így feltételezhető, hogy a tüdő sejtjeiben is hasonló változásokat hozhat létre a harmadlagos dohányfüst.
Bár az eredmények egyértelműen arra utalnak, hogy a harmadlagos dohányzás alattomos módon károsíthatja a dohányzó egyén környezetében élők egészségét, további kutatások szükségesek ahhoz, hogy megismerjük a harmadlagos dohányfüst egészégre gyakorolt káros hatásait.
Egy dolog azonban biztos: a dohányzásról való leszokás nem csak saját egészségünk megőrzéséért fontos, hanem szeretteink, és a környezetünk élők egészségének megóvása érdekében is.
Forrás: https://medicalxpress.com/news/2019-06-scientists-thirdhand-affects-cells-humans.html
